Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
január 2-a, Jézus nevenapja a kiskarácsony, de véleményük szerint általánosan újévkor tartják. Ezzel szemben karácsony a n agykarácsony s a karácsony és újév közötti időszak a két karácsony köze . Ennek az időszaknak azonban sajátos vonatkozásait nem őrzi a csép ai hagyomány. V ízkereszt, Három királyok napja /január 6./ Éves ünnep nek számít a csépa iak szerint. Vízkereszt, három királyok napj a. h ár omklrályok és ritkábban kiskarácsony néven említik. Az ünnep legjelentősebb mozzanatai is a vizszentélés hez, illetve a napkeleti bölcsekh ez kötődnek. Az ünnepet akkor is megülték, ha hétköznapra esett. Napjainkban vasárnap tartják. A vizszentelés vízkeresztkor a délelőtt 9 órai mise előtt van. Régen egy dézsában készítették oda a vizet az oltár elé, újabban pedig két zománcos vödröt készítenek elő erre a célra. A szentelés szertartásának végeztével a dézsát, illetve a vödröket a Jézusoltár hoz, a mellékoltárhoz viszik, hogy az áldoztatást ne zavarja. A szentmise után innen, a mellékoltár elől vesz ki-ki magának üvegekbe, a sekrestyés segítségével. /7» kép/ A hazavitt szenteltvízzel az asszonyok megszentelt ék az udvart, majd a lakóház belsejét, végül pedig az istállót és az ólakat. /8. kép/ A szenteltvíz a r o s s zlélek ellen volt hatásos. Az új szenteltvízből töltötték meg a bejárati ajtók mellett a falon függő szenteltvíztartókat, majd az üveget a szekrény tetejére, a sublótra, esetleg a kamrába tették, s szükség esetén onnan vették elő. Ilyenre pedig gyakran adódott alkalom. Általánosan a betegeket szokták szentelt vízzel meghinteni, hogy bajukat enyhítse. A házi ravatalozás ok idején a halott ravatala elé is ebből a vízből tettek, s ebből hintettek a ravatalra. Sok családban az asszonyok tyúkültetéskor még napjainkban is megszentelik a fészket, benne a tojást és a kotlót, hogy áldás lesyen rajta . Vízkereszt kor az ólak megszentélésekor nyilván a jószágokat is megszentelik. Beteg emberekkel is itattak, hogy jobban legyenek. Különösen hasznosnak mondták a szenteltvizet Szent Antal tüze gyógyítására, piros kukoricacsővel együtt. A háziasszony által elvégzett szentelés mellett Gsépán ritkán hívnak papot a házszentelésre. Kivétel, amikor új házba költöznek. Az új házat fölszentelni elhívják a papot. Erre az alkalomra hivatalos az egész rokonság, s egy kisebb, szűkköru családi mulatságot is rendeznek. A vizszentelés és a szentelt víz különböző célokra történő felhasználása napjainkig él Csépán . Az 1940-es években elmaradt viszont a háromkirály-járás . Korábban karácsonytól vízkeresztig jártak a csillagosok . A csillagosok hárman voltak egy csoportban, inkább nagyobb fiúk, legények, s ritkábban felnőttek. Felnőtteket említenek az első világháború utáni évekből, akik Öcsöd , Mezőtúr felő'l jöttek és élelmet is elfogadtak. A csillagosok szűrben, kiütött tetejű és kifordított sipkában, kucsmában jártak. Egyiküknél volt a harmónikaszerűen kb. két méterre kinyomható csillag, amelyben egy gyertya égett. A csillagot fából, rostakávából készítették, s színes papírral vonták be. A gyertyát a házaknál gyújtották csaK meg. A háziak engedélye után bementek a lakásba s ott elénekelték a következő éneket : Három királyok napja országunknak istapja /!/ Szép jel és szép csillag , szép napunk támadt, szép napunk támadt .
