Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
Ezt mind a hárman egyszerre énekelték. Közben pedig ki-kinyomták a világító, színes csillagot. A háziaktól legtöbb helyen pénzt kaptak. Ám, ha a csépa i tanyákra, a Rétb e, vagy még távolabb Tiszazug és Lakitelek felé elmentek, akkor egy zsákos is ment velük, aki a kalácsot, szalonnát és egyéb élelmet gyűjtötte. Megjegyezzük még, hogy a karácsonyi betlehemi oltárt a templomban átalakítják vízkereszt ünnepére, a betlehemi istállót ábrázoló kép kiegészül a három napkeleti bölcs, a három király alakjával. /9. kép/ Vízkeresztkor szedik le a karácsonyfát is, amit helyenként a következő évig a padlásra eltesznek. Vince napja /január 22./ Ezen a napon a csépa i szőlősgazdák is figyelték az időjárást. Tapasztalatuk szerint, ha esett az eső, akkor telik a pince borral. Ismert a csíziós vers is: Ha csurog Vince , /meg/ telik a pince . Pál fordulása /január 25./ Szintén az időjárás jóslásáról számon tartott nap. A naptárakból is ismert vers azt mondja: Pál fordul köddel , ember fordul döggel , / ember múlik döggel/ Azt mondják ugyanis, ha ködös idő van ezen a napon, akkor „sok halott lesz abban az évben. Ha pedig szép tiszta, akkor kevés halott lesz." A második világháború előtti években Pál napja körül un. Pál-esték et tartottak, amelyeken az akkori plébános tartott elmélkedéseket, s imádkoztak. Azt megelőzően, s azt követően Pál-esték nem voltak Gsépá n. A korábban Luca-pogácsaként megismert halálra jósló szokás Pál-pogácsak ént e napon is megvan. Egyes adatok szerint a Pál-napi liba nagyon vad, veszekedős, marakodós lesz, azaz a Pál-napi tojás ból kelt liba. A csépa i tapasztalat szerint azonban ez a hiedelem inkább a Mát yá s -na p ho z kapcsolódik. Gyertyaszentelő /február 2./ Ezen a napon szenteltették a gyertyát a templomban. Nem volt s talán még ma sincsen olyan ház Csépá n, ahol szentelt gyertya ne volna. Ezek a gyertyák elsősorban „cifra, színes, virágos gyertyák voltak", ritkábban egyszerű fehérek. Búcsúban lehetett ilyeneket venni, A háznál a kereszt mellé két oldalt felakasztva a falon tartották. Mindegyikre vékony szalagocskát kötöttek csokorra. Szentelt gyertyát használtak halálesetkor a ravatalhoz, a halott kezébe ezt adták. De betegség esetén is szentelt gyertyát gyújtottak. Nagy vihar alkalmával az égiháború távoltartása érdekében égatt a szentelt gyertya, bár a vihar, jégeső távoltartásának más módjait is ismerik. /10. kép/ Ez erőt adott a bajban. „Égzengéstől, villámtól nagyon félek és akkor meggyújtom. Ez a rettegését az embernek szűnteti" - mondta egyik adatközlőm. /11. kép/ A szentelt gyertyával együtt gyakorta szenteltettek szentolvasót is, melyet . 46 a gyertyára tekertek ra. A csépai ak szerint a világvégezete kor csak a szentelt g yertyák égnek majd. „Nagyon mondták, hogy a világvégin jön a fekete sereg /sátán/
