Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )

Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán

volt a település karácsonyi ünnepének, azóta viszont nem gyakorolják. Szórványos felújításról ugyan vannak adataink, mégis azt mondhatjuk, hogy a vizsgált idősza­kunk végén a betlehemezés az aktív gyakorlatból kikopott. Ennek a község társadal­mának megváltozása lehetett az oka. Addig ugyanis a betlehemezés elsősorban a sze­gényebb sorsú gyerekek játéka volt, hiszen nem elhanyagolható a játék során össze­gyűjtött adomány, pénz, étel, amit kaptak. A módosabbnak számító családok fiúgyer­mekei sosem betlehemeztek, a játékot ugyan ezek a családok is szívesen befogadták, meghallgatták, egy kicsit azonban koldulásnak tekintették. Az 1950-es években pe­dig éppen ez a réteg került hátrányos helyzetbe, míg a korábbi nincstelen réteg kö rülményei megjavultak. Ismerve a betlehemezés korábbi társadalmi megítélését, a kialakult új társadalmi szituációban a játék elmaradt. A játék adománygyűjtő funkcióját említettük, azonban ugyanilyen fontos volt a vallásos funkció is. A betlehemi történet dramatizálása nyilván hathatósan emel­te az ünnepi hangulatot, még akkor is, ha a tiszántúli betlehemezéshez hasonlóan a csépa i játék is vidám pásztorjáték formáját öltötte. A megkérdezettek közül azon­ban mindenki kiemelte a betlehemezés vallásos jelentőségét. Az éjféli mise előtt már a második világháború előtt is több alkalommal volt pásztorjáték, napjainkban főleg a templomi előadás igyekszik a betlehemezés elmaradásával keletkezett űrt be töi/teni. 58 A játéknak Csépá n 5 szereplője van: egy angyal t három pásztor , úgymint első , második és harmadik pásztor , valamint az Öreg pásztor , akit még öreg nek vagy Ko re­do mnak t esetleg vén Koredomn ak is szólítottak. A szerepeket egymástól vagy a család idősebb tagjaitól tanulhatták meg. Mi­vel a betlehemes csoportban közel egyidős gyerekek voltak és a kiöregedett társuk helyére esetenként újabb szereplőt szerveztek be, akinek azután megtanították sze­repét is. A daltanulás sokkal könnyebben ment, hiszen az énekek nagyobb részét már a templomból, a miséről, illetve a mise előtti közös énekléből ismerték. Karácsony előtt valamelyiküknél gyakoroltak, leginkább az angyalt alakító fiúnál, hiszen ez volt a játékmester, ahol elkészítették a betlehemet és a saját jelmezüket is. Az angyal hosszú bőujjú fehér ruhát vett magára, a fején fehér papírból csa vart hosszú fehér süveg volt, amire színes csillagokat, holdat, napot, s keresztet ragasztottak. A szoknyáját gyakran fehér lepedőből készítették, inget pedig alkal­manként a templomból is kérhettek. Az angyal vitte a betlehemet egy szíjon a vál­lán, még ha útközben a társai segítettek is neki. Egyes csoportokban még egy csen­gőt is vitt, amivel érkezésüket jelezte. Kezében szöges bot volt. Mind az angyal­nak, mind pedig a többi szereplőnek úgy készül a jelmeze, hogy az a télikabát és a kucsma fölött is viselhető legyen. A pásztorok öltözéke egységes volt. Kifordított subában voltak, a fejükön báránybőr sapka. Arcukra bajuszt ragasztottak, kezükben pedig csörgosbot volt. Hasonló volt a viselete a Koredom nak is, de ennél az volt a cél, hogy minél csúnyább legyen. Esetenként görbebotra támaszkodott. Az angyalnál, de a többieknél is kisebb vászo ntarisznya volt, amit esetleg éppen erre a célra a szülők csinálhattak. Ebbe gyűjtötték az adományt: pénzt, szalonnát, kalácsot, ke­nyeret és különféle süteményt. A pénzt ugyan a legtöbb csoportban az angyal szedte de a jatek végén naponta megosztoztak rajta. A betlehem et legtöbbször maguk a gyerekek csinálták, esetleg szülői segítség gel. Készülhetett vékony deszkából vagy favázra papírból. Általában templom formá­júra építették. A jászolba egy kis babát fektettek, amit maguk is faraghattak fá­ból vagy répából, A betlehemi történet többi szereplője kis szobor formájában vagy éppen szentképen volt a betlehemi templonban elhelyezve. A betlehemek nem voltak túl nagyok, egy ember könnyen vihette őket. Kb. 60 cm hosszúra, 40 cm szélesre és 50 cm magasra építették. /5-6 kép/ A templom tornya mellé a bejárati ajtóhoz tet

Next

/
Oldalképek
Tartalom