Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Szabó László: Csépa község társadalma
mindig napszámért dolgoztam." A részes műveléssel egybekötött ledolgozás a csépa iak előtt csak az utóbbi időben jelentett aránytalan és igazságtalan munkaszervezeti formát. Korábban elfogadták, sőt a biztonság, az állandó munka zálogának tekintették, s nem háborogtak ellene. Az igás és gyalogos napok 1:2, majd 1 : 5 aránya is elfogadottnak tűnik, s aránytalansága ellen nem panaszkodtak. A ló és fogat Csépá n a rang, a társadalmi emelkedés szimbóluma volt, s mint ilyen vetekedett az emberi munkával, sőt presztízsben túl is haladta. Egyik oka ez annak, hogy a ló munkaerejét beszámítva kevésbé találják aránytalannak, mint más vidékeken.^ 8 Olyannyira, hogy ezt ritkán nevezik robotnak, inkább a kölcsönmunka , azaz az arányos és egyenlő munka/ * 79 csere fogalmába sorolják, sot néha egyenesen kisegítés nek veszik. ? „A kölcsönmunka az az, hogy ha valakinek mondjuk csináltam egy kast vagy kettőt, akkor az, ha gazda volt, hozott egy kocsi homokot, vagy segített érte valamit. Olyan kölcsönmunkák is voltak, hogy ha pl. valakinek volt mondjuk 2-300 kadrát földecskéje, a gazda azt megszántotta, ő meg visszament neki a szőlőbe vagy kapálni, karaszolni. Függetlenül attól, hogy milyen munkát végzett érte /karaszolás, herekaszálás, permetezés, fordítás/, mondjuk 2 napot le kellett érte dolgozni..." A roboton alapuló állandó gazda-robotos kapcsolat mind a gazdaságok, mind a munkavállalók számára a munkaszervezet egyik formája volt. Ez alól csak azok voltak kivételek, akiknek saját földjük, fogatuk volt, s akkora, hogy azt családjukkal meg tudták művelni, s elegendő volt a család eltartásához, esetleges földbérlettel együtt. Ez a kb. 4-12 holdas réteg idegen munkaerőt nem ledolgozás vagy részes műveléshez kötött ledolgozás formájában, hanem társasmunkaként alkalmazott. A társasmunkák a kisgazdaságok legelterjedtebb családi munkán kívüli munkaszervezeti formái voltak. De éltek ezzel bizonyos munkáknál, főként rokoni alapon a nemesgazda réteg tagjai is /házépítés, disznóölés, lakodalom, hordás, cséplés, kukoricafosztás/, illetve a vagyontalanok /házépítés, nádazás, disznóölés, szüret, lakodalom, kukoricafosztás/. A leggyakoribb formája a gazdasági szükség miatt létrejött társasmunkák köre volt. Szinte valamennyi tevékenységet felölelhetett. Főként a házépítés és ezzel kapcsolatos munkák voltak a legszélesebb körben társasmunkákként számon tartva. Természetesen egy ilyen összetett munkánál bérmunkások és kölcsönmunkát végzők is jelen voltak, a meghatározó mégis a segítség volt. Ez a terminus ugyanis a társasmunka helyi jelölője, s éles határt vonnak a helybeliek a segítség és a kölc sönmunk a között, M A kölcsön munka az volt, ha valaki fogattal ment valamit végezni és az visszament neki gyalogmunkával és ledolgozta. Vagy mondjuk köttem egy kast és ezért dolgozott valaki. Vagy itt volt Rozmis Péter bácsi, aki bognár volt, na mondjuk az megcsinált valami szánkótalpat, szerszámnyelet és azért a szőlőben kapáltunk egy-két napot. Vagy használtam a kútját a szőlőben, abból permetöltem, ós azért dolgoztam neki ha szükséges volt, mondjuk építkezésnél. Azok, akik segítségbe dolgoztak, azok összetársultak hárman-négyen ós mondjuk behordták, egyiket az egyik nap, másikat a másik nap. így már hamarabb ment." A házépítés, mint legösszetettebb munka a társasmunkák között, elsősorban a rokonokat mozgatja meg, de néhány napig résztvesznek benne mások is. „Építkezésnél nem nagyon kellett hívni senkit, tudták, hogy mi van és jöttek maguktól. Nálam is így volt. Itt vagyok. Mondom foglalj helyet magadnak valahol és már be is állt. Egyik hordta a maltert, a másik a vályogot, a harmadik a faanyagot, még csak irányítani sem kellett őket, mindenki tudta, látta, hogy hol foglaljon helyet magának. Ezt a nagy házat két hónap alatt lakhatóvá tettük..." Ennél az építkezésnél 1942-ben ott volt a gazda több rokona, kölcsönmunkása, szomszédja, robotosa /de nem robotba/: az első unokatestvér, két sógor, a keresztfiú családostól segített szin-
