Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Szabó László: Csépa község társadalma
Már a múlt század második felében általános robot 1945-ig legjellemzőbb formája maradt a csépa i munkaszervezetnek, s megállapíthatóan a környéken sehol nem öltött ilyen arányokat, s aránytalanságokat. Csépá n viszont - éppen mert ez a részes föld biztosította az aratást, a kenyérnek valót is - eléggé természetes forma volt, nem háborogtak ellene, csupán akkor, amikor már a negyvenes években aránytalanul sok robotot követeltek. „Nagyon elterjedt itt a robot. A gazdánál volt valakinek vagy két hold kukorica földje. Ugyanakkor ő arató is volt a gazdánál. Meg volt nevezve, hogy egy hold föld után hány napot kell tölteni. És csak úgy volt feles vagy harmados a kukorica. Az ón gyerekkoromban /szül: 19O8/ ez nagyon nagy divat volt. Előbb csak 2-3 napot kellett egy hold után dolgozni, azután elfajult, már 7-8 nap is volt a háború előtt. Ezt hívták robotnak. Meg volt beszélve, hogy ennyi kukorica földet adok, arató leszel, de ennyi napot le kell robotban tölteni. Kénytelen volt vállalni, mert a másik gazda sem adta." „A robot az úgy 10 évvel a háború előtt fajult el nagyon. Akkor már 8 napot is kellett dolgozni. De eredetileg nem volt az rossz, mert ugye biztosan munkát és földet kapott az a szegény ember." „Kiadtak mondjuk egy hold kukorica földet és azért 3-4 napot dolgozott, pedig felesbe ment a kukorica. Ha valakinek három robot osa volt, annak a gyereke már nem vette a hátára a permetezőt, mert az kitelt a robotból, meg minden nehezebb munka. Ugy egy 25 holdas már tudott 3-4 holdat kiadni." A harmados földdel lekötött robotos, ha hosszabb ideig volt egy gazdánál, az már annak a jóembere volt. Bérmunkára ls mindig a robotost hívta, s nem mást. A robotosnak rendszerint volt valamennyi földje is, de ha nem, akkor szüksége volt fogatra, tüzelőt, nádat, homokot, sárgaföldet, s más egyebet szállítani. A robotos ilyenkor a gazdához fordult, s bár más is állott volna a rendelkezésére, a kialakult rendszeres munkakapcsolat miatt tőle kért fogatot, fogatos munkát. A fogató s munkát vagy igás munkát gyalogos vagy kézi munkáv al adta vissza a gazdának. A gazda és robotos vagy napszámos viszonya teljesen állandósult, szilárd munkaszervezeti egységgé alakult. „Nekem K. Varga Istvánnal volt mindig a legjobb viszonyom. Mindig nála volt földem, amíg csak el nem vitték a háborúba. Ott is halt meg. Na elejiben ettől volt 1 köblös holdtól egy nap. Ez robot volt. Ez csak azért volt, hogy hazaszállította a kukoricát. Később már két nap lett, aztán két nap lett egy hold kukorica föld robotja is. De felemelkedett három napra, meg négyre is, amikor gazduramék a Gazdakörben összetanácskoztak. A kukorica földet be kellett a harmadosnak ültetni saját magjával, aztán megmunkálni, háromszor kapálni. Le kellett a szárat vágni, kúpba rakni, addig nem hozta haza. A kukoricát szétmértük három felé, de egyebet nem, és azt hozta hazafelé... Akinek harmados földet adott valaki, annak állandó munkása volt. Mikor valamire szüksége volt, akkor szólt a harmados embernek. Persze az azután, hogy letöltötte a robotot, akkor napszámot kapott. De neki az egy állandó munkása volt. Ez jó volt nekem, mert ha munkája volt, akkor szólt. Megfizette a napszámot. Meg Összeismerkedtünk, jóban voltunk egymással nagyon. Segített, ha nekem kellett fuvar. Én is segítettem neki. Tegeződtünk, mert egyidősek voltunk, pedig gazda fia volt. Volt neki 20 hold, abban két hold szőlő. A szőlejébe mentem, ha munkája volt. Nyitni, metszeni meg karaszolni, de permetezni is. Ha neki nem volt már munkája, máshoz is mentem. Akkor még csak háromszor permeteztem. Volt neki heréje is a Laposi-földeken, azt is napszámba kaszáltuk. Cselédet nem tartott, viszont én állandó munkása voltam... Ha kocsi fuvar kellett, ő végezte nekem. A nádját is mindig én vágtam le, nekem az a harmad rész elég volt a tetőmre, neki meg nem kellett, mert cserepes volt a háza. Ha a nádat, rőzsét innen hoztuk csak, akkor egy napért hozta haza kocsival, de ha a Gáttól hozott egy teher tűzrevalót, akkor már két napért. A kukorica föld robot, a kocsi robot /fuvar/ egy évben úgy 15-16 nap robotot jelentett nekem, s ezt K. Vargának végeztem. Melette már