Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Szabó László: Csépa község társadalma
hold közöttiek száma 414, s ezek az egész csépa i határhói összesen I.OO9 kh-at birtokolnak. Átlagos nagyságuk csupán 2,4 hold. Az 5-50 kh-as gazdaságok száma 262, és együtt 2.969 holdat mondhatnak magukénak. E kategória átlagos birtoknagysága nagyon alacsony, alig haladja meg a 11 holdat. Jóllehet az egész határból 5.618 hold szántó, s jelentős mellette a 686 kh szőlő, mégis a csépa i társadalmat általános föld2 Q nélküliség, életképtelen birtokok szorítják alacsony anyagi szintre. A köztudat elkülöníti egymástól a 20. században a nagygazdákat . a gazdákat és az úgynevezett munkásokat /mezítlábasok/, mégis megfigyelhető, hogy a rétegek mobilitása csakúgy, mint a jobbágyfelszabadítás előtt, igen nagy. Élete során egy-egy ember szinte mindig több rétegbe tartozik bele, s e rétegek nem is határozott csoportok, egységek, hanem mintegy stációi a társadalmi emelkedésnek vagy süllyedésnek . A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes, 1848 előtti társadalmi kategóriák és a 20. századra kialakult új rétegek hogyan függenek össze egymással, milyen sajátosságok őrződtek meg, s ezek hogyan módosultak a 20. század közepéig /1945-ig/. Az összevetés meglehetősen nehéz, mivel mindkét esetben mobilis csoportokkal van dolgunk, ós szinte megfoghatatlanok határaik. Az egyszerűség kedvéért most az emlékezetben határozottan élő csoportokat jelölő terminusokat használjuk, mindannyiszor fenntartva azt a megállapításunkat, hogy e csoportok nagyonis körvonalazhat atlan, mobilis jellegűek. 1. Nemesek - gazdák Csépa község nemes voltát, a nemesek nagy számát ma is őrzi az emlékezet. De a részletek azonban megfakultak, hiányos szövetűvé koptak. A község alapitóinak, a t őzsgyükeres vagy eredeti családoknak, famíliáknak, nemzetségeknek azokat a nemes családokat tartják, akikről a szőlők ma is el vannak nevezve. Az itt lévő Palota:/-rész , Czúcz-rész , Csete-rész , Szántó-rész , Tercsy-rész a legősibb nemes családok nevét, a megszállás elsőségét mintegy konzerválta is. „Az első lakosok itt nemesek voltak. Ezek a legnagyobb famíliák, övéké volt a falu. A csépai szőlők az Ő neveiket őrzik... Ezeknek az ősük valami Móricz nevű generális volt, s ezektől származtak ezek a nemes családok. Öt lánya volt a generálisnak és azok ilyen nevű nemes emberekhez mentek férjhez. A vagyont öt felé osztották. Egész Csépa az övéké volt. De voltak itt még más nemes családok is. Úgy tudom, hogy nemesek voltak a Kanyók, Rozmisok, a Matyusok meg a Botkák is". 2 ^ A legjelentősebb nemesi családokra még sokan emlékeznek, de a kisebb nemesi családokat nem tudják felsorolni. Ahol a vagyon nem párosult a nemességgel, ott csupán a családi hagyomány őrzi egykori magasabb társadalmi rangjuk emlékét. „Ezelőtt voltak itt nemesek, az apámtól hallottam. De hogy kik voltak, melyik családok, én azt már nem tudom. Az apám mesélte, hogy tán nekünk is valami ősünk anyai részről nemes volt." Aarga-család/ „Az én apámnak az apja,az is úgy tudom, valamikor nemes volt. De olyan régen volt az, hogy arra már nem tudok visszaemlékezni, hogy kik voltak nemesek". /Korponai-család/^ 0 Az alapító vagy később betelepedett nagyobb és vagyonosabb nemesi csaladok több ágra szakadva polarizálódtak, egyes ágaik teljesen elszegényedtek, mégis azt mondhatjuk, hogy ezekből a családokból kerültek ki a 20. század jelentősebb gazdacsaládjai is. A Czúcz, Csete, Kanyó, Tercsy, Palotay, Szántó, Matyus famíliák egyegy ága legalább megtartotta vagyoni vezető szerepét s az úgynevezett első gazdák , erős emberek sorában maradt. A többi kisnemes később sem igen tudott jelentős -vagyonra szert tenni, s a libertinusok közül is csak néhányan emelkedhettek fel nagygazdák közé. /Koesi-család/ A nemesi előjogok eltörlése után a társadalmi helyzet elsőrendű fokmérője a vagyon maradt, s mivel a volt nemesek nem tudtak többségükben anyagilag megerősödni, a kisgazda szintet alig haladták meg vagy éppen a nincstele-
