Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Szabó László: Csépa község társadalma
csépa i anyakönyvek megkülönböztetik a 19<> század első felében a nemes / nobilis / és nem nemes / plebejus , ignobilis/ családokat, következetlenül az iparosokat és kereskedőket / opifex , mercenarlus/ , és nagy ritkán a kunsági jogú személyeket / cumanus , redemptus /. 1837-től nem latinul, hanem magyarul vezetik az anyakönyv minden rovatát, s ettől kezdve csupán a nemes t és a paraszt ot különböztetik meg, s nagy ritkán egy-egy mesteremberről vagy cigányról van külön megjegyzés. ' Az összeírások a nemes eket /nobilis/, a libertinus okat, a jobbágy okat, a zsellér eket ós a mester embereket tüntetik fel külön-külön. Ám ezek a kategóriák országos adatok kivetítései, s nem tükrözik Csépa valóságos állapotát. A községi iratokból nemes és nemtelen közbirtokos ok /Compossessorok/, mesterséget űzők és nem községi lakosok, de itt élők /cselédek, cigányok/, azaz helyi szóval gyütt-mentek csoportja rajzolódik ki a 19» 24 század első felének társadalmából. A határozottan elkülönülök valójában a nemesek és nemtelenek , de ez csak társadalmi rang, s nem ténylegesen létező társadalmi pozíció. Botka János vizsgálatai szerint a nemesi és nem nemesi társadalmi tömböt át- meg átmetszette a tényleges vagyoni helyzet, a nemesi vagy jobbágytelek valóságos nagysága, s nemest és nemtelent egy rangra emelhetett. Nem véletlen a helyi 11bertinus réteg számontartása. Ez a nem nemes, de mégis szabad állapotú csoport vagyona révén, s a nemesekkel házasságot kötvén emelkedett ki a valóságos jobbágyi /zselléri/ állapotból, s vált szabad menetelüvé. 2 ^ A vagyonilag hanyatló nemes családok szívesen kötöttek házasságot, s fogadtak be nemtelent a családba, ha annak vagyona a család anyagi erősödéséhez vezetett. A nemesi és nem nemesi réteg keveredó26 sét 1807-1840 között jól mutatják a római katolikus egyház házassági anyakönyvei. A vizsgált időszakban, 33 év alatt 856 házasságot kötöttek. Ebből 625 házasság nemtelen és nemtelen között köttetett /73*01 %/, 231 esetben /26,99 %/ vagy mindkét vagy valamelyik fél nemes. Ha ez utóbbi 231 házasságot 100 %-nak vesszük, akkor a következő kép bontakozik ki: férfi nő házasság száma százalékos aránya nemes nemes 68 29,44 % nemes nemtelen 83 35,93 % nemtelen nemes 80 34,65 % Ha a százalékos megoszlást tekintjük, láthatjuk, hogy a vegyes házasságok száma igen nagy, s jóval meghaladja a csak nemesek között kötött házasságok számát. A nemes és nemtelen réteg keveredése tehát a 19« század elejétől nagyarányú, s megfigyelhető, hogy ahogyan az időben előre haladunk, egyre gyakoribbá válnak a vegyes házasságok. A nemes férfi és a nemtelen nő házassága a nemesek számát szaporította, a nemtelen férfi és nemes nő házasságából pedig a libertinusok rétege kapott jelentős utánpótlást. Noha ez nem határozott réteg, néha bukkan csak fel ez a megnevezés, de mégis számolnunk kell jelentős köztes állapotú csoporttal. A nemes és nemtelen réteg házassága egyúttal a birtok /nemesi és jobbágy/ forgalmat is növelte, egyik oldalon a társadalmi presztizs növekedését, másik oldalon a vagyoni gyarapodást biztosítva. 2 '' Ha most időben egy nagyot ugrunk előre, s megvizsgáljuk Csépa birtokmegoszlását 1935-ben, fontos szempontokat kaphatunk a társadalom rétegzettségének feltárásához. 1935-ben a község 4.905 kh-as határa összesen 1,144 db birtokra oszlott. Ez átlagosan 4,2 holdas birtokokat jelent. Az 50 hold feletti gazdaságok száma mindössze 4 db, ebből is egyik közbirtokossági. E birtok kategóriában 176 kh az átlagos nagyság. Az 1 hold alatti birtokok száma a legnagyobb, összesen 464 db. Az 1-5
