Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Havassy Péter: Csépa történeti vázlata a kezdetektől a 19. század végéig
Születés Halálozás Természetes szaporodás 1756: 52 23 9 1787: 79 55 24 1815: 107 87 30 1844: 145 109 36 A gyermekhalandóság és az átlagos életkor alakulása a 18-19. században: A z elhunytak száma Az elhunytak átlagos életkora 1 éven alul 1 1-6 év ! között j 6-20 év között 20-60 óv között 60 év fölött 1787 25 ! 18 4 6 2 8 év 1815 36 16 8 4 11 " 1844 41 1 31 • 19 16 2 14 " A természetes szaporodás fékezője a gyermekhalandóság volt. Mint láthatjuk, 1815-ben az elhunytak közel fele 1 éven aluli gyermek, akik közül nem érte meg a 20 61 napot 25 csecsemő. Az egészségügyi ellátás megindulásával az elhunytak átlagó62 letkora lassan emelkedett, 1869-ben 15, 1898-ban 19 évre. A csépa iaknák pedig még a gyakori elemi csapásokkal is meg kellett küzdeniük, továbbá a nagy járványok sem kerülték el a községet, pl. az 1831. évi kolerajárvány 60 embert ragadott el. ^ Csépa társadalma a 18-19» században Mint már az előbbiekben említettük, a falu betelepülése az 1721-22. évben indult meg. Először a nemesek érkeztek, majd a szabadköltözésü libertinusok, akik ekkor már élvezték a vármegye kedvezményeit. Csépa a betelepüléstől kezdve kuriális falu volt, mivel a környék helységei közül itt lakott a legtöbb tényleges nemes, akik úrbéres jobbágyokat nem fogadtak és rendelkeztek a nemesi közösségedet megillető kiváltságokkal. A község jellege nevében is megmutatkozott, 1723-ban már Neme s 64 Csépa ként emlegették egeszén az 1880-as évek vegéig. A nemesség közbirtokosságot alkotott. Hamar megindult az önkormányzati élet is, 1731-ben már a nemesek hadnagyáról tudunk, aki az elöljáróság tagjainak, az esküdteknek volt a vezotője. A nemesi communitas legfontosabb szerve, a közgyűlés választotta az elöljáróságot, Nemes- Csépa Tanácsát, ahol minden nemes egyenlő jogokat élvezett, s közülük bárki lehetett hadnagy vagy esküdt. 6 ^ E tisztségekre azért általában a módosabbak kerültek, ennek alátámasztására álljon itt a hadnagyok vagyoni helyzetére vonatkozó néhány adat. 66 1731-ben a hadnagy Nagy Ferenc volt, aki 12 hold földdel rendelkezett 1749-ben a hadnagy Varjasy András volt, aki 31 hold földdel rendelkezett 1758-ban a hadnagy Sárközy Antal volt, aki 17 hold földdel rendelkezett 1788-ban a hadnagy Csernus Mátyás volt, aki 67 hold földdel rendelkezett A közösség életét a tanács irányította, melynek kötelességeit és jogait így tárja elénk a korabeli forrás: „Elöljáróink köteleztetnek mind törvényes, mind pedig gazdaságbeli dolgainkat szorgalmasan, híven és igazságosan folytatni. Midőn nagyobb dolgok előadják magukat, minket összehívatni, szavainkat venni, egyszóval mindennemű javunkra és közmegmaradásunkra célzó ügyeinkben dolgainkat előmozdítani
