Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Bereczki Ibolya: Csépa népi táplálkozása
ták: „ Főzzük a tököt, .jön a búcaú! Gyere el búcsúkor, jól tartalak tökkáposztával meg főtt kukoricával !" A Tiszazugban, ha Csépa lakóinak eltérő beszédét jellemzik, akkor ezt a szólást hozzák fel példának: „a csépa iak olyan érdekesen beszélnek, oszt szokták mondani: Gyere be Jakabkor, oszt majd jól tartalak tökkáposztával . Ezt úgy mondták, olyan á-val." 159 A tökkáposzta főzésének tréfás emlegetése Csépá n is általános. Nem valószínű, hogy a tökkáposzta is a búcsúi étrend része volt, az elnevezés inkább a Jakab-nap nyárközépi, a tök éréséhez kapcsolódó dátumra utalhat, hiszen az emlékezettől nyomon követhető időszakban az ünnepi étkezés jellegét a bőséges húsos étrend határozta meg. Rendszerint baromfilevest főztek csigatésztával, s a búcsúi ebéd második fogása pörköltféle vagy sült hús volt. Búcsú előtti nap sütötték a pampuskát , a mákkal, dióval, túróval és almával töltött rétest . A túróslepény , a kőtt kalács , a gyerekeknek sütött madár alakú tészta és a szalagárés sütemény sem maradhatott el. Mindig nagyobb mennyiségű étel készült, hiszen a búcsú a csépai ak, és a más faluban élő rokonaik egyik fontos találkozási alkalma volt. 140 Az emberi élet nagy fordulói a parasztember ünnepei közé tartoztak. Az alkalom különlegességét és egyszeriségét a hétköznapitól eltérő étrenddel is igyekeztek kiemelni. Emlékezet szerint a keresztelő , lakodalom , halotti tor közül a keresztelőn a legszűkebb rokonság gyűlt össze. A szülők gyakran csak a bábát és a keresztszülőket kínálták meg tésztafélével a keresztelés után. Másutt a rendszerint szombaton, a délutáni órákban tartott templomi keresztelőt követően vacsorára hívták meg a rokonokat. Tyúkhúslevest , disznó- vagy birkapörkölt et főztek. Sok helyen a húsleves után szószt ós kisült húst adtak. Jellegzetes keresztelői süteménynek számított a fánk és a herőke , 141 amelyet napjainkra teljesen kiszorítottak a cukrászsütemények és tésztafélék. A keresztelőnél sokkal nagyobb jelentőségű, s a rokonság összetartozását is jelképező, a gyermekágyasnak történő ételhordási ilyenkor a szegényebbek is igyekeztek kitenni magukért. A keresztszülőket nevezték komán ak, s komaétel nek a komába főzött eledelt. Többnyire a szülést követő második héten egy alkalommal vittek ebédet a komaasszonyn ak, szülők, testvérek, jó barátnők - lehetőleg minél több fogást igyekeztek adni -, egy másik alkalommal pedig uzsonnát. Volt, aki már reggelire kávét, kiflit küldött. Tyúkhúslevest főztek, a húst megsütötték, újabban kirántották. Nem maradhatott el a többféle szósz : meggymártás , piszke , s paradicsomszósz , valamint a sárgarépafőzelék . Erről úgy tartották, hogy elősegíti a tejképződést. Tésztaféléből is igyekeztek többfélét készíteni, ezek között legrégiesebb a kölesből főzött tejbekása . Jellegzetes a tarkedli vagy a fánk , néhol a tolófánk . lőtt tizenegy órára megfőzött ételeket díszes, fehér mázas komacsészéb e rakták: a húsleves került alulra, majd a paprikás, főié a különféle szószok, és legfelülre a sütemények. Fehér szalvétaruhába takarva tették kosárba az edényt, időben igyekeztek vinni, hogy az ő főztjükből egyen a kismama először. Mindig bőségesen elegendő mennyiséget főztek az egész család számára. 145 Az emberi élet fordulói közül a legváltozatosabb, leggazdagabb a házasságkötéshez kapcsolódó szokássor, amelynek elemei egymásba illeszkednek és egységet képeznek. Az ünnep bőséges evés-ivással jár együtt, így fontos szerepet kapnak az erre az alkalomra készített ételek. idők uralkodó süteménye pedig a piskóta . A déle-
