Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Havassy Péter: Csépa történeti vázlata a kezdetektől a 19. század végéig
Csete család szerezte meg az 1/5 részt/, 3» Czucz Orsolya /Szántó Jánosnó, így ez az 1/5 rész a SZáhtó famíliáé lesz a későbbiekben/, 4. Czucz Katalin /Zöllei Jánosné. A Zöllei család fiúágon kihalt, s így a Palojtay famíliának jutott az 1/5 rész/, 5« Czucz Albert /leányágon az 1/5 rósz a Tercsy ek kezéhez került/. Az ötödrészesek közül a Czucz és Palojtay család már az 1720-as, ' a Csete, Szántó, Tercsy pedig 50 csak az 1750-es években költözik Csépá ra. s ez az 5 nlinea" - bár ezeken belül is házasság, zálog és más címen újabb nemesi családok jelentkeznek - birtokos marad a faluban az általunk tárgyalt korszak folyamán. Ugyanakkor a kincstári kezelésben lévő föld is közép-, illetve kisnemesek kezére került /pl. SárkÖzy, Kanyó, Tarcsándy, 51 Csernus/. A továbbiakban vázlatosan tekintsük át Csépa népesedési viszonyait a 18-19« században. A csépa i beköltözők többsége a 18. században a palócnak mondott területről származott, így a n honfoglaló" Czucz família minden ága Nógrádból érkezett, s innen indult útnak - Hont, Gömör, Borsod, Heves, Pest, Békés megyebeliekkel kiegészülve - a később betelepült családok nagy része is. E megyék nagy többségéből közvetlen, a Jászságból azonban közvetett úton - hosszabb-rövidebb ideig tartó megte52 lepedés után - áramlott Csépa felé a palóc lakosság. y /A betelepült lakosság származási helyének több-kevesebb sikerrel járó kimutatását lásd a Porrások c. részben./ A beköltözők kapcsolata azonban nem szakadt meg a kibocsájtó területtel, ezt példázza a forrásokban feltüntetett fuvarozás, mely Ebeczkre és más Nógrád, illetve Hont megyei faluba irányult, ahol a nemesek egy része továbbra is birtokos maradt, s feltehetően e kapcsolattartásnak tudható be, hogy innen a későbbiek folyamán is újabb csaladok érkeztek Csépa ra. •* A lakosság szamának alakulása a I8-I9, szazadban:-^ 1725: 10 család /ebből 7 nemes/ 1731 : 16 " /ebből 12 nemes/ 1748: 32 " /ebből 17 nemes/ 1784: 925 fő 1828: I923 " 1733 rk., 104 evang.-ref., 86 izr. - g.kel. 1837: 2125 ti 1851: 225O " 2048 rk., 116 evang., 4 réf., 80 izr 0 , 2 g.kel. 1866: 2610 ti 1868: 2717 1» 1380: 2529 " 2529 rk., 103 evang., 62 ref. , 35 izr., - g.kel. 1890: 2971 ti 1900 : 3239 " 3033 rk., 103 evang., 64 ref. 38 izr. - g.kel., 1 Csépa lakossága a névanyag /lásd: Porrások/ és a honismertető irodalom tanúsága szerint magyar volt.^ A paraszt családok száma az 1770-es években már túlhaladta a nemesekét, a 19« század közepén pedig már 2/3-os többség mutatható ki a javukra. ^ G A népesség nagyarányú növekedését elősegítette a bevándorlás fokozódása és a természetes szaporodás, továbbá azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy innen csak 57 12 család költözött el más vidékre, ' C sépa 1784-ben, az első népszámlálás idején - Kürt mögött - az Alsó-Tiszazug második, 1828-ban már legnépesebb községe, s vezető helyét csak a 19-20. század fordulóján veszti el, amikor ismét Kürt kerül az élre .-^ Az 1784. évi felmérés adatait a környező falvak lakossága a 19« század közepére 50-100 %-kal szárnyalta túl, ez az arány Csépá n 150 %-os volt, pedig a település természetes szaporodása nem tért el lényegesen a vidék átlagát ól,$9
