Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Magyari Márta: Csépa falun kívüli kapcsolatai
A faluban és a tanyákon felvásárolták a kötözőt, elszállították távolabbi vidékekre, s ott értékesítették. Általában bort vagy pénzt kaptak érte. Ezek a kötözőn kí41 vül szakajtót és gyekénykötel et is árultak. A szakajtó készítés, a gyékény tobozo k, a csúszolók /lábtörlő/ kukoricabajból való szatyrok készítése a kisebb vagyonnal rendelkező népesség állandó foglalatossága volt. Ezeket általában piacokon árulták, de elvitték a közelebbi vásárokba is, Öcsöd re, Lakitelek re, Kuns ze nt márt onb a. A szakajtót, azt sokszor gyalog vitték el ezekre a helyekre, még Csongrád ra is. Ugy tartották, hogy a szakajtó Tiszasas on a legkelendőbb, mert ott parasztok laktak és sütöttek kenyeret, így sokra volt szükségük. Gyakran előfordult, hogy a házhoz mentek megvenni vagy megrendelni a szakajtókat, gyékény toboz okat. A tiszasas iak és a szőlőbeliek is bejöttek ezért Csépá ra. 42 Vándorárusok, vándoriparosok Kisebb arányú áruforgalmat bonyolítottak le, de az emlékezetben élénken élő színes alakjai voltak a népéletnek a különböző vándorárusok, vándoriparosok. Gyakran megjelentek a falu utcáin a felvidéki mészárusok. Messziről kiabálták, hogy meszetet , akinek szüksége volt mészre, az kiment és megalkudott velük. Nemcsak pénzért adták a meszet, hanem sokszor búzáért, borért, tojásért is. 4 ^ A favillát és a kaszát a tótoktól vették, tótvillán ak is nevezték. Voltak vándor fazekasok, göröncsére k, akik nemcsak vásárok alkalmával jelen tek meg, hanem máskor is megálltak valahol a falu főutcáján és ott árultak. 44 Méteres áruval is járták többen a falut. Többnyire a muzsikus cigányok at em legetik itt is, akik foglalkoztak ezzel. Voltak közöttük, akik Kiskunfélegyházá ról jöttek, ott voltak sokan. Jártak tollszedő zsidók is, voltak olyanok, akik kocsival jöttek s arról ki abálták, hogy: „Toll, bőr van-e eladó?", meg hogy: „Csontot, rongyot, subadarabot!' Ezen a vidéken is megfordultak a bosny ákok. Bicskát, borotvát, nyíró ollót, óraláncot, borotvaszappant, bukszákat, meséskönyveket árultak. 4-' ;-megjelentek a drótozok , foldozok , ablakosok is. A drótos tótok edénye————— ket foldoztak, és a vászonfazekakat foldozták körbe. A csépaiak emlékeznek egy csongrádi vándor szabóra, aki házról házra járt s amíg elvégezte a rábízott munkát, szállást és kosztot kapott. Gyakran járt Tiszakürt ön. Csongrád felől a szőlőkön keresztül ment Tiszakürt re és ilyenkor a szőlőben is be-betért a házakhoz. Egyéb árukapcsolatok Az építkezésekhez a csépa iak téglát a helybeli téglagyárból is vettek, de hoztak ezt is Kuns ze nt márt onb ól. Faanyagot szinte mindig a kunszentmártoni fatelepen szereztek be. Cserépért többnyire Martfű re mentek. Szintén a piac keretein kívül zajló rendszeres árukapcsolat alakult ki Szelevény en a halászokkal. Gyakran megjelentek Csépán és az utcán árulták a halat. Az újabb időkben Kuns ze nt márt onb a viszik be, és a csépai ak is ott jutnak hozzá. 4 '
