Bakó Ferenc szerk.: Heves megyei palócok etnikai embertani vizsgálata (Tematikus és lokális monográfiák 4. Eger,1979 )

- lo férfiaknál a meredek, a szilvásváradi és a mikófalvi nőknél pedig az erősen domború tarkó gyakorisága is számottevő. A Heves és a Nógrád megyei palócok megoszlása közel áll egymáshoz. Szemszin A szemszin a kevésbé egyöntetű jellegek közé tartozik. Bár a centrumban és az egyéb palócoknál is férfiaknál barna, világos, kevert, nőknél barna, kevert, világos a sorrend, de a centrumban mindkét nemnél emelkedik a barna szeműek aránya, a világos és a kevert szemüeké pedig csökken. Mátraderecskén, Pétervásárán és az egerbocsi férfiaknál feltűnően nagy a barna, boldogi férfiaknál pedig a világos szemszin előfordulása. A hevesi és -a nógrádi palócok szemszínének megoszlása mind férfiaknál, mind nőknél alig különbözik. Haj szin A hajszin a hevesi palócoknál is a legegyöntetűbb jellegek közé tartozik, a barna és a fekete hajszin együttes gyakorisága mindkét nemnél az összes vizsgált községekben 95 % felett van, kivéve a bükkszéki nőket, de ezeknél is 93,3 %. A bodonyi és a mikófalvi férfiaknál, valamint a szilvásváradi és a nagyrédei nőknél kizárólag barna és fekete hajszínárnyalatok fordultak elő. A barna-fekete hajszin gyakorisága a centrumban kissé fokozottabb. A Heves és a Nógrád megyei palócok hajszinének megoszlása csaknem teljesen azonos. Vizsgálataink szerint a palóc 24-6o évesek hazánk egyik legsötétebb hajú népességét képezik. C. A népesség taxonómiai összetétele A jellegek variációja A vizsgált férfiak kilenc méretével és három jelzőjével kapcsolatban kiszámítottuk a meghatározható szigma rációkat, vagyis a jellegek szórását az egész emberi faj megfelelő szórásának százalékában fejeztük ki /Thoma 1957/. A kapott értékek a 26. táblázatban láthatók. A méretek és a jelzők átlagos szigma rációi szerint a Heves megyei palócok eléggé homogének. A centrum és az egyéb palócok között alig van különbség, a