Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Csalog Zsolt: A keresztnévadás Visontán

7. grafikon. Az egyidejű visontai és haimaji keresztnévanyag azonosságának mértéke. A két szomszéd falu névanyagának fejlődése tehát divergens. Megjegyzem még, hogy a kisebb Halmaj névanyaga a vizsgált időszak egészében „modernebb" képet mutat a visontainál: mindkét névskálája gazdagabb, a névdivatokat Visontánál előbb kezdi és korábban zárja le stb. Viszonylag széleskörű összehasonlítás tapasztalata, hogy az archaikus magyar falu keresztnévskálája igen rövid, a domináns keresztnevek százalékértéke igen magas. Ha a százalékra átszámított gyakorisági értékeket csökkenő sorba rendezve grafikusan ábrázoljuk, az ilyen típusú eloszlások magas, meredek, rövid görbét adnak. A XIX. század második felében és a XX. században végbemenő átalakulás vetületeként e grafikon is jellemzően átalakul: alacsony lesz, horizontálisan megnyúlik, meredeksége csökken — mivel (nyilvánvalóan a közösségi normák lazulásával összefüggésben) a használt nevek megsokasodnak, a domináns nevek terheltsége csökken. A gyakorisági görbe vázolt változásával a falu a városi modellt közelíti.- Az elmondottakat némileg szemlélteti Visonta két, száz év távolságban felvett grafikonja (8. grafikon), bár más faluk anyagából jóval szélsőségesebb példákat is hozhatnánk.