Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Hoppal Mihály: Visontai hiedelmek

együtt, szóval úgy zúgtak nagyon és leszálltak. Akkor is azt monták. Meg ha fürdik a veréb a porba, az is esőre áll." 56. „Ha sok béka szól: harmadnapra eső lesz." 57. „Szól a béka eső lesz. Zöld falevélre ül és ott kiabál." 58. „Ha sok hangya vót a ház előtt, esőt jelentett." 59. „Zivataros augusztus, esős szeptember." Jégverés 60. „Hát ugye olyan zimankós fölhő szokott olyankor keletkezni. Meg aszt is hallottam a régi öregektül, mikor olyan nagy szél vót, hogy akkor aszonták: — Garabonciás diák jön! - Asztán, hogy minő vót az, azt nem tudom." 61. „Ha láttyák, hogy jég esik, akkor felállítják a fejszét élire. Meg a sütőlapátot is kiteszik." 62. „Jaj, izé, az anyám is, tudom, kitette, mikor ilyen nagy jég jött a kenyérsütőlapátot az udvarra, azt elállt a jég. Hogy elállt vóna-e másképp? ! Azt nem tudom. Dehát ilyen izék, régi dogok vótak." 63. „Viharfelhő ellen: 'Távolítson el az Atya, távolítson el a Fiú' — kinn álltak az udvaron, kezével mutogatott és úgy olvasott." 64. „Ha Szt. György előtt mennydörgés hallatszott, akkor sok jégcsapás lesz." Harmatszedés 65. „Pünkösd hajnalkor szokják a boszorkák a harmatot szedni. Kimennek a határba, a fűre." 66. „Vót olyan, hallottam, hogy mikor gyütt haza monta: „Mán én összeszedtem a harmatot." 67. „Ha valaki korán gyütt haza a határbul, akkor monták neki: — Mán összeszetted a harmatot? De hogy mire monták eszt, nem tudom." Élő természet A növény- és állatvilághoz számtalan hiedelem kapcsolódik. Ezek közül most inkább hosszabb szövegeket, ún. hiedelem mondákat (pontosabban történeteket) válogattunk arról, hogy a búzán az egyetlen kalász isten büntetése, meg hogy a szentelt füveket miként használták a megrontott tehén gyógyítására. Általában az a szempont vezetett a szövegek kiválasztásánál, hogy inkább a babonás varázslatokkal kapcsolatos elbeszélések kerüljenek közlésre. Több kérdést tettünk fel a vetés időpontjának kiválasztásával kapcsolatban adat­közlőinknek. Kiderült, hogy a hagyomány szava és az adott időjárási viszonyok körülbelül egyforma súllyal estek latba. Fontos szabály volt a hasonlóság elve alapján lehetőleg növekvő hold idején kellett vetni, ez a hiedelem még a pogánykori hagyományból ered. A tehén a parasztgazdaság legfontosabb háziállata volt, így nem csoda, ha felejthe­tetlen emléket jelentett megbetegedése, vagy ahogy régebben hitték az, ha „megrontot­ták" — ez a magyarázata annak, hogy az ország egész területén gazdag a tehénrontással kapcsolatos hiedelem és mondaanyag. Visontán is gyűjtöttünk néhány történetet. Búza 68. „Az Úr Jézus képe a búzán van. Én a búzaszemen hallottam. Mikor így az ember

Next

/
Oldalképek
Tartalom