Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Hoppal Mihály: Visontai hiedelmek

egy szemet felvesz, hát egy alak van benne, asztán aszongyák, hogy az Úr Jézus képe." 69. „Régente azt mondták ám, így hallottam, hogy igaz vót-e, vagy ez is csak kitalálás vót, hogy azóta van csak egy kalász, amióta egy asszon, tán a kicsi gyereknek a fenekit törülte ki kaláccsal-e vagy kenyérrel. Azt akkor az Isten aszonta, hogy aszt nem is a mi számunkra hagyta, hanem csak a kutya meg a macska számára. Mer azelőtt aszt monták a régi öregek, minden görcsnél egy kalász vót. Hogy igaz vót-e nem tudom, csak eszt így hallottam én." 70. „Van most is búzaszentelés, csak hát nem engedik kinn, hanem benn a templomban. Hát azt a búzát, meg ezt a füvet, a kakukk-füvet, mikor ilyen sátor, mint űrnapkor szokott lenni, áztat megszentelték, ha úgy a tehénnek vót valami, így monták, rontása, kevesebb tejet adott, avval füstölték meg. Meg ezzel a szentelt búzával. Inkább csak naplementekor füstölték, vagy napfeljötte előtt ! így tartották. Hogy igaz vót-e? Bár vót eccer nálunk is, olyan véreset fejtek. Azt mongyák, az is árt, ha a fecske átmegy a tehén hasa alatt. Hát én nem tudom. . . Hát így monták !" 71. „Hogyha gyüttünk az éjféli misérül ki, hát nagyon csillagos vót az ég, aszonták, én is az öregektül hallottam: — Hejej ! Sok csomó lesz! — Hanem vót úgy, mikor esett az eső, mikor gyüttünk az éjféli misérül. Aszt megfigyeltem, ilyen idősebb emberekkel gyüttünk, azt monták, hogy: — De rossz termés lesz! És kérem, be is valósult. Búza kevés lett." Vetés 72. „Vetés megkezdésekor felemelték a kalapot és mondták: Jézusom segijj! Mikor kiindultak az udvarrú', a ló elejbe ostornyéllel húztuk a keresztet. Apám után úgy tanultam meg. Én is csináltam még a háború előtt." 73. „Akkor már, mikor nyől a hold, akkor vetettek. Régi uraságok ezért régente úgy Egyed napja, szeptember másodikán van, már olyankor megkezdték a vetést Leginkább előbb rozsot, a búzát meg később." 74. „Hát ugye, mint fiatalember én is érdeklődtem, azt mongyák: hát olyankor, mikoi nincs hold, olyankor ne fogjál semmibe!" 75. „Árpavetés? Hát mongyuk azt már februárban így Mátyás után, ha olyan vót az idő. De ha nem, hát vót úgy, hogy márciusban." 76. (Mikor jó a krumplit vetni? Melyik héten? ) „Hát nagyhéten szoktuk. Ilyen húsvét előtt való héten. Hát így tartották eddig, hogy nagypéntek délután, vagy nagyszombat délután. Darab napok vótak, mert hogy délelőtt ugyan tempómba voltunk, és már akkor ugye senki sem akart menni erre, se arra, hanem azt mongya: — Elültetem a krumplit. Nem azért, hogy tán abba valami izé vót. Hát rendesen meg elültetjük, mikor azt a májusi rózsa kinyílt, mikor elmegy a főd fagya. Ilyen csirákkal. Én is raktam ott a kertbe korán, de eső nem vót rá." 77. „Azokat meg, hát a babot május elején, mikor már jó meleg idő van. Borsót? Azt is." 78. „Az uborkát azt el lehet korán rakni, amint jó idő van mindgyárt." 79. „A berakni való uborkát meg úgy Péter-Pál előtt két-három héttel ültetik, mert az akkor a legjobb. Vót má nekem úgy a szőlőm közt a középen hagyva egy kocsiút, azt beültettem még Péter-Pál előtt." 80. „Hagymát meg legjobb ilyenkor ősszel. Mink is, mán van ásva egy darab. Abbú van korán, mán Péter-Pál után a nagy fejesek. Hát az árokszállásiaknál mán el van duggatva, oszt ilyen hajtásaik vannak már! Azok korán azt árulják a piacon." 81. „Hát a tököt is, meg a dinnyét a magrul, úgy ültettük, akkor még csak arrul