Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Hoppal Mihály: Visontai hiedelmek

„Cicella, Cicella meg Dávid!" ­(És mit csinál a Cicella? ) - „Hát táncolnak együtt, aszt monták a Cicella meg a Dávid! Mikor gyün fel a hold, asztán akkor azt mongya: „Dávid meg Cicella, jaj de nagyon táncónak!" 14. (Hát a holdat, mikor újság, vagy újhold volt, hogy köszöntötték? ) „Hát arrul tudok. Hát úgy szokták, hogy letérdeltek a régi öregek és egy imát mondtak el, hogy: - Új hold, új király, újjiccsa meg az én lelkemet is! - Ezt hallottam az öregektül. Az apám is. Letérdelt akárhol az udvaron, ha meglátta az újholdat, meg az anyám is. Meg mások is." 15. „Most nem láttam régen má\ figyelgetem pedig, mikor milyen holdudvar van, de nem láttam mostanába'. Az apám meg aszonta mindig, mikor télen mentünk fekün­ni, má' ki az istállóba, aszonta: - Na gyerekek, nézzétek, milyen nagy udvara van a holdnak! Hát mink ugye figyelgettük!" 16. „Aholdnak nagy az udvara: fagy lesz!" Csillag 17. „Jaj, régen a kaszáscsillagot nézték az öregek, mikor nyomtattak. Két órakor gyün fel, éccaka nyáron az a kaszás csillag. . . Hát mint gyerek vótam ugye, ollan tizenkét—tizenhárom éves gyerek, oszt még akkor nem vót gép, csak nagyobb uraságoknál gőzgép, az meg nem ment a paraszthoz. Aszt nyomtattak úgy szérűn beágyazták a búzát, négy lóval, meg kinek milyen ereje vót. Mondták: - Na, felgyütt a kaszás, lehet ágyazni ! Ezt sokat hallottam gyerekkoromban. Kaszás­csillag, három csillagból állott, mán tizenegy órakor így a Mátra felett vót, de asztán három-két óra fele erre fordult má 1 neki a szárnya. Aztán meg a Göncölt, Fiastyúkot nézték, azok meg sok csillagbú álltak." 18. „Aszt hallottam, a Sánta Kata csillagot! A sánta jány viszi az ételt. Akkor a fiastyúkot. Akkor a kaszáscsillag. Jézus-keresztje, ijenyeket. . ." 19. „A Tejutat? Azt is hallottam, mert abba az időbe éccaka jártunk a lóhoz is ki, legeltetni. Asztán nyári éjszakán aszt meglátni, egy fehér csíkot fenn az égbolton, aszt nevezik Tejútnak. Hogy miér, arról nem hallottam. Valaki, aszonták, mán eztet is csak úgy hallottam, feldőlt a tej. aszt azér nevezik tejútnak. Hogy ki vitte azt ott, azt nem tudom, de azt mongyák, hogy feldőlt a tej." 20. „A Göncölsz.ekernck, tuggya annak meg csillagokbul úgy állt, mind egy rúd a szekerén. Annak meg mán tizenegy órakor a Mátrának állt a rúdja, két órakor meg már valahogy a dombsornak fordulva. Az öregek ugye, tapasztalt emberek vótak." Üst okos 21. Ahová lepottyan a csillag, ott földégés lesz." 22. „Hát ha olyan farkos csillag, akkor azt mongyák, hogy egy lélek szabadul ki. — (Honnan? ) Pokolbul. Hogy pokol van-e, nincs, ki tuggya? Itt van minden (a földön - a gyűjtő kiegészítése) menyország is, meg pokol is." 23. „Aszonták a tizennégyes háború előtt, körülbellü tizenháromba, üstökös csillag vót. Aszonták, hogy ez a háborút jelenti, hogy elvesz a világ! Meg olyan csóvája vót neki, hogy leért az ugye hát a hegyektü', leért az újtetőn, szóval leért a vége a fődre. — Elvesz a világ, mert ahova az leesik, ott minden megég! Ahova az üstökös csillag leesik." 24. „Például, mikor a tizennégyes háború kitört, a déli részről üstökös csillag járt föl, az öregek azt mondták, hogy az jel lesz, háború lesz."

Next

/
Oldalképek
Tartalom