Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )
Hoppal Mihály: Visontai hiedelmek
25. „Hát például, a tizennégyes háború kezdete előtt figyeltük, télen vót, januárba, asztán tudom, mentünk fekünnyi. Én még akkor legén vótam. Hát mutatták azt, mer eljártak az öregek akkor így beszélgetnyi egyik háztú' a másik házhoz este, télen. Mentek hazafelé, s aszongya: — Ahun van az üstökös a'! - Én meg figyeltem, hogy mijén az üstökös. Hát oljan sugara van annak, mint mongyuk a nyirtaseprü, terül szét az hosszan. Aszt akkor erre mutatott az keletnek. Kilencszáztízbe vót ez télen, emlékszem rá, akkor már a szerbek kezdtek úgy piszkálódni. Hát oszt az elment ugye, de jó ideig vót még, úgy augusztus l-ig. Hát mán akkor aszt monták, hogy ez a háborúra van, mikor az üstököst látnyi. De hát igaz-e? Csak így mondták a régi öregek." Időjárás Úgy vélnénk, hogy a hiedelmeknek talán leginkább az ésszerű tapasztaláson nyugvó részét alkotják az időjárási jelenségekhez kapcsolódó elképzelések, magyarázatok. Ezt nemcsak az ország más területein végzett gyűjtéseink, de a visontai hiedelemanyag is cáfolni látszik, sok a költői szépségű, de minden alapot nélkülöző magyarázat. Jellemző még a kalendáriumokból átvett, jórészt szószerint idézett időjóslás (pl. a januári mennydörgés hosszú őszt jelez!) Az előbbire példák a szivárvánnyal kapcsolatos hiedelmek, vagy a villámnak tejjel való oltása, vagy a ráolvasás a viharfelhőre, s végül meztelenül végzett harmatszedés hiedelmei (ez utóbbira már alig emlékeztek). Az időjárás megfigyelése néha egy-egy jeles naphoz kapcsolódott, például karácsonyhoz: „Mikor hazamentünk az éféli misérül, akkor szegény anyám ment sorra megrázogatta a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen. Akkor felnézett az égre, ha sok csillag van, akkor sok csomó lesz, a búzából sok csomó!" — Máskor meg a leghétköznapibb jelenségekből vontak le általánosító következtetéseket: „Ha a csillagok fényesek, hideg lesz." — „Ha reggel emelkedik a köd, rossz idő lesz." - ,,Ha a szomszéd falvakból ide hallatszik a harangszó, északról, hideg lesz, ha nyugatról, akkor eső lesz." — „Ha egész héten rossz idő van, szombaton akkor ki kell sütnie a napnak." — Végül megjegyezzük, hogy bizonyára Petőfi János vitézének is szerepe volt abban, hogy az ország minden pontján ismerik a jóslást, hogy: ha piros az ég alja, akkor alighanem szél lesz! — Szivárvány 26. „Az valami víz, folyóbul megy fel. Pataknál van leginkább a vége. Már figyeltük mink gyerekkorunkban, meg most is még. Van úgy sokszor, hogy úgy Halmaj alatt a patakból nyúlik felfelé." 27. „A szivárvány hét színű. Ha piros szín sok van benne, akkor sok bor lesz. Ha sok zöld, akkor búza lesz." 28. „Amikor gyerek voltunk, féltünk, hogy felszív a szivárvány." 29. „Hát a szivárvány az úgy esső után van leginkább. Hát azt mongyák az öregek, hogy hát ha sok benne a piros, akkor sok bor lesz. Ha több a piros, mint a zöld vagy fehér." 30. (A szivárványról mit tartottak a régi öregek? !) „Hát arrú meg azt tartották, hogy ha sok zöld van benne, akkor sok takarmány lesz, sok széna; sárga, akkor kukorica; piros meg a bor." 31. „Én csak azt hallottam, hogy a zöld szín a kukoricát jelzi, fehér a búzát, a piros meg a bort. Eszt így monták a régi öregek. — Hú, — aszongyák, — nagy termés lesz! Vagy borbú' sok lesz! - Vagy a kukoricábú ! - Amellik szélesebb vót!"
