Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Szabó László: A jászdózsai fokhagymatermesztés

A környező jászsági és nem jászsági községek falucsufolói egyöntetűen a fokhagymás jelzőt ragasztják Jászdózsára. M Jászdózsai fokhagymások M mondják Jászárokszállá­son, Jászszentandráson, Jászapátiban és Jásziványban. A jászberényiek és a jászjákó­halmaiak csak " Fokhagymaország "-nak nevezik Jászdózsát. Tarnaőrsön és Tarnamérán a gyerekek, ha felismerik a jászdózsai embert, tréfából befogják az orrukat, s "Jajj be fokhagymaszagot érzek ! " kiáltással elfutnak, hogy meg no verjék őket. A községek e kis köre, s kívülük még Jászladány, Jásztelek és Jászalsószentgyörgy /itt csufolóként nem él a " fokhagymás " megjelölés / tudni véli, hogy Jászdózsa nagy fokhagymatermelő község, ahol n sokan foglalkoznak fokhagymával " sok fok ­hagymát termelnek ", " fokhagymát termelnek és kereskednek vele ". A jászsági közsé­gek egy része, s néhány tarnamenti, Jászdózsával határos község a fokhagymát, mint speciális jászdózsai terméket és kiviteli cikket tartja számon.^ " Éppen ezért feltűnő, hogy ha Jászdózsán érdeklődünk a nevezetes termékek, kiviteli cikkek iránt a fokhagymát nem mindenki emliti meg. Sokkal inkább a malac, tehén, bor­jú, baromfi, buza ós kukorica az általánosan, majd minden adatközlő által megnevezett 2 « áru, termék. Am, ha adatközlőink társadalmi státusát figyelve elemezzük a válaszokat, érdekes megoszlást figyelhetünk meg. A baromfi kivételével a nagyobb állatokat s a bú­zát és kukoricát főként nagygazda közlőink emiitik, s éppen ők feledkeznek meg a fok­hagymáról. Legfeljebb közvetlen rákérdezésre erősitik meg, hogy valóban " sokan fog ­lalkoztak itt vele. " Vagyontalan, vagy néhány holdas adatközlőink viszont a barom ­fit és a fokhagymát közvetlen rákérdezés nélkül is megemlítik, s ha egyéb termékeket is felsorolnak az,említettek közül, rendszerint megjegyzik, hogy az a nagyobb gazdák jövedelmi forrása. A válaszoknak ez a megoszlása jelzi, hogy a másutt nevezetes termékként,számontartott fokhagyma termesztése Jászdózsán csak a szegényebb rétegekhez van kötve. Ez a tény egy­úttal a-t is magyarázza, hogy a " fokhagymás " jelzőnek miért alakulhatott ki mindenütt a csúfolódó értelme. Azért, mert a szegénységet, a nincstelenséget asszociálta : aki e növényt eladásra termeszti, az a szegények közé tartozik. A vagyonosak ugyanis mással, jövedelmezőbb termeivényekkel járták a piacot. A w fokhagymás Dósa " éppen ezért a " szegény Dósa " fogalmat ébresztette, s megbélyegző jellege volt, főként az itt élő vagyonosabbak számára. Ugy tűnik, a vagyonosabbak ezért is takargatják, hallgatják el e nevezetes növény termesztését."^ Ezek a tapasztalatok teszik fontossá a jászdózsai fokhagymatermesztés tüzetesebb vizs­gálatát, amelynek során nem elégszünk meg a termesztés folyamatának egyszerű leirósá ­val, rögzítésével, hanem megvizsgáljuk e növénykultúra kialakulásának körülményeit, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom