Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Tóth Ilona: Határhasználat Jázsdózsán
Egy falu földmüvei és ónok elemzésekor a különböző munkafolyamatok, technikák /talajmiivelős, szántás, votés, kapálás, aratás, stb./ a termesztett növények, használt eszközök vizsgálata mellett nem hagyhatjuk figyelmen kivül a teret, ahol a gazdálkodó, 1 földművelő ember munkatevékenysége, életének nagyobb része zajlik. Nem zárhatjuk ki vizsgálódásainkból már csak azért som, mert a munkatér, jelen esetben a határ természeti adottságai mellett /felszin, talaj minősége/, nagysága, használatának formája, azaz mire használták elsődlegesen /szántó, legelő, rét, erdő, aránya/ és használatának módja /vagyis hogyan használták : határbeosztás, földművelési rendszerek/ és használóik részesedése a határból /különböző társadalmi rétegek, csoportok/ jelentik az egész földművelő gazdálkodás alapját, s meghatározzák az egész földmüvelés jellégét. 2 Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy e tényezők /geográfiai, történeti, jogi, társadalmi/ annyira helyiek, településenként változóak, hogy a határhasználat más községekkel való összevetése csak akkor lehet eredményes, ha geográfiailag azonos, történetileg egységes, s éppen ezért társadalmi, jogi vonásaiban nagyjából megegyező, ugyanazon főtevékenységeket folytató települések egymás mellé állításáról van szó. Ezért a kötetünk szempontjából lényeges palóc-jász kapcsolatok feltárásához e problémakör vizsgálata az eltérő táji, történeti, jogi, társadalmi és foglalkozásban jellegzetességek miatt nem járulhat hozzá, illetve csak olyan negativ eredményt hozhat, amely megvilágítja, hogy a határhasználat tekintetében Jászdózsa sajátos viszonyaiból, belső fej lődéséből következően minden kívülről jövő /behozott, vagy érintkezés során átvett / elemet magához idomított, eldobott, vagy a felismerhetetlenségig átalakított. A jászdózsai határhasználatot ezért csakis a helyi adottságokból magyarázhatjuk, s ugy értékelhetjük, mint egy hosszú, történeti és gazdasági fejlődési folyamat eredményét. Tanulmányunk éppen ezért a mai kép kialakulásának történetét ugy igyekszik megmagyarázni, hogy minden számításba jövő belső tényezőt figyelembe vesz, visszanyúl a régebbi gazdasági struktúrához, érzékelteti az évszázadok folyamán beállott változásokat, történetileg is tekint a földmüvelés változásaira, összefüggésben az állattartás és gaz dálkodás más ágaival, figyelmet fordit a társadalom, életforma változás, és a jog kérdéseire is.^