Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Gulyás Éva: Kenyérsütés Jászdózsán
mag volt, mig az Alföld túlnyomó részén a búzakenyeret tartósított erjesztőanyaggal, párral erjesztették. A Jész Mágban a buzakenyér orjosztésére a vizsgált időporiódusban - századforduló - mindkettőt használ t ók. Megállapítottuk, hogy a kovászmag az északi, palóclakta vidékek hatására korült a Jászságba, de nem szorította ki a párt, hanom huzamosabb idón át azzal együtt volt használatban. A palóc migráció révén való olterjodése miatt a,kovászmagot a Jászság, Jászdózsa vonatkozásában palóc etnikus jogynok tekintettük. A kenyérsütés néhány tájnyelvi szavának vizsgálata során a palócok és Jászdózsa, illetve a jász községek között müszókincsbel1 egyezésekre /vakaró, sótalan, ill. sajtalan, sovány, domó/ mutattunk rá. A kenyérsütés vizsgálata alapján ugy tűnik, hogy a Jászság népi,táplálkozása részben az Alfölddel, részben pedig ÉK-Magyarországgal mutat rokonságot. A magkovász ismerete, ezenkívül néhány népnyelvi terminus északi, Felvidékről érkezett hatásra vall, viszont a kenyérnövény, a buza és a,tartósított erjesztőanyag, a pár használata az Alfölddel kapcsolja össze a Jászságot. Ezek értelmében a Jászság népi táplálkozásában az alföldi és az Ék-Magyarország-i táplálkozási területek hatásai keveredtek. Ezt magyarázza egyrészt a Jászság ge ográfiai adottság a /Alföld/, másrészt a Jászság népesedésének története, a jász-palóc történeti kapcsolato k. Ennek következtében lehetséges, hogy a jászság népi táplálkozása mindkét szomszédos táplálkozási terület hatásait magán viseli.
