Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Gulyás Éva: Kenyérsütés Jászdózsán

JEGYZETEK 1 A kenyérsütés gyűjtésében rajtam kivül SZABÓ László is résztvett A cikk végén található fotósorozat SZABÓ László munkája 2 Jászdózsán sohasem tettek kukoricalisztet a kenyérbe, A község kukoricatermesztésóre ma is a kerti művelési módszerek a jellemzőek, a kapa é3 az eke utáni vetés. Kukoricakásából a Jászságban alig és esetlegesen készitenek ételeket, a kukoricalisztet pedig sem puliszkaszerü ételekre, sem tészta számára nem használták. /Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz, 14. és 15. kérdéscsoportok./ 3 SZABÓ László gyűjtése 4 Saját gyűjtés 5 SZABÓ László gyűjtése 6 SZABÓ László gyűjtése 7 SZABÓ László gyűjtése 8 Saját gyűjtés 9 Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz, 63. kérdéscsoport 10 SZABÓ László gyűjtése 11 KISBAN E. 197o. loo. Ezeken kivül a készítés technológiája is lehet megkülönböztető jegy. KISBÁN Eszter szerint ennek két formája van : az egyik és ez egyúttal az általános forma is, amikor külön kovászolnak. A másik esetben a kovászolás elmarad, vagyis nem csinálnak külön.kovászt, hanem a lisztet valamennyi szükséges anyaggal egyszer re dagasztják tésztává. Ez azonban ritka, csak kivételesen, szórványosan fordul elő. Magyarországon a kenyérsütés általános formája az előbbi, és mindkét vizsgált területünkön is ezt ismerik. Ezért nem tartottuk fontosnak, hogy a készítés technológiáját dolgozatunkban külön megvizsgáljuk. 12 BARABÁS J. I968. 14-28. PINTÉR S. felfogása szerint a palócok Nógrád, Gömör, Heves és Borsod megyékben laknak. Központi magva a Mátra hegyvidék, amely a szakirodalomban "Mátraalji palócok" néven szerepel. ISTVÁNFFY Gyula bővítette a PINTÉR által palócnak jelzett területet azzal, hogy számos nyugatborsodi református vallású községet is palócnak nyilvánitott. GYÖRFFY I. szerint : " Eredetileg nem is terjedt tovább a név a Mátránál, caak később tolták a tudósok tovább-tovább a palócföld határait,úgyhogy ma már a népnévvé előlépett gúnynév jelöli a Nyitra és Borsod megyék közt zárt tömegben lakó egész magyarságot." A néprajzi szakirodalomban kétféle felosztás terjedt el. Az egyik a Zagyvát tekinti választóvonalnak és ennek megfelelően keleti, ill. nyugati palócokról beszél.,A másik felfogás szűkebb földrajzi közigazgatási egységenként különíti el a palócokat. Ennek értelmében beszélhetünk mátraalji, borsodi, nógrádi, karancsi, gömöri, stb.palócokról 13 TÓTH I. szakdolgozata, DAMNA 14 A jászdózsaiak a törökszentmiklósi uradalmakba jártak summásnak