Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Henkey Gyula: Adatok a jászdózsai lakosság antropológiájához

1. / A turanid t ipusu férfiaknál egyenes orr, 165,0 és 174,9 cm közötti testmagasság én X - 83,9 közötti arcjolző, nőknél egyenes orr, 154,0 és 163,9 cm közötti testmagasság és X - 8o,9 közötti arcjelző. 2. / Az előázsiai tipusu férfiaknál konvex orr, X - 167,9 cm közötti testmagasság és 84,o - X közötti arcjelző, nőknél konvex orr, X - 156,9 cm közötti testmagasság és 8l,o - X közötti arcjelző. 3. / A dinári tipusu férfiaknál konvex orr, 168,

o - X közötti testmagasság és 85,0 - X közötti arcjelző, nőknél konvex orr, 157,

o - X közötti testmagasság és 82,0 - X közötti arcjelső. A pozitív kombinációk száma a turanid tipusnál 64 /26 férfi, 38 nő/, az előázsiainál 26 /11 férfi és 15 nő/, a dinárinál 18 /11 férfi és 7 nő/, a kapott eredmények tehát összhangban vannak a "A népesség taxonómiai Összetétele" c. fejezet elején megadott előfordulási sorrenddel. Etnogenetikai eredménye

k A szolnoki múzeum a jászdózsai vizsgálatokat elsősorban annak megállapítása végett határozta el, hogy a Heves megyei palócokkal szomszédos község népét nagyobb mértékben jásznak, vagy nagyobb mértékben palócnak kell-^ tekinteni. A településtörténeti kutatások szerint az 1699 évi Pentz összeírásban^*

1 szereplő őslakosok, Illetve betelepültek aránya 53,9 %, illetve 46,1 %, de nem állapitható meg, hogy a beköltözöttek honnan jöttek és milyen mértékben voltak közöttük visszatelepülő jászok. A rodempció idején a Pentz összeírásban őslakosnak jelzett családok adták a túlnyomó többséget és ma is ha sonló a helyzet. A jászdózsaiak elsősorban falun belül házasodtak, ritka volt a másik jász községbelivel kötött házasság is. Az összeházasodás elsősorban Jászj ákóhalmával, másodsorban Jászárokszállással és Jászapátival mutatható ki. Palóc községből /Tarnaőrs, Visznek, Erk/ főleg az "irredemptusok" nosülte

k, azok is csak akkor, ha jászsági lányt nem kaptak. A néphitre vonatkozó vizsgálatok eredményei szerint a hitvilág alapvető jellege a többi jászsági községgel megegyező, csak egyes palóc motívumok észlelhetők,,de ezek is olyanok, melyek nem az egész közösséget, hanem csak a szűkebb családot érintik. Szlovák hatásra utal.egy vámpír-szerü lény /szlovákoknál nora/, de itt a boszorkány hiedelemkör része ként, A népszokások /lakodalom, udvarlás/ alapvető jellege is jászsági, észlelhető ugyan né hány palóc motívum átalakított formában, de ezek sem a lényegre vonatkoznak és csak részletek. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban a kendermunka egyes palóc eredetű szerszámai és a kenderfeldolgozás néhány mozzanata utal palóc hatásra. A Szent Vendel kultusszal és a népi építkezéssel /pl. a tetőszerkezet vonatkozásában/ vannak palóc kapcsolatok, de ennek oka, hogy egyrészt a Jászság is az egri egyházmegyéhez tartozott / a többi jászsági községben is van Szent Vendel kultusz,/ másrészt a Jászság északi részébe palóc vidékről hozták az építkezéshez a faanyagot. Fodor Ferenc több ízben utal a jászoknak a kunokkal és besenyőkkel való keveredésére, ezzel összhangban az általam vizsgált jász és kun származásúak méreteinek átlagai, morfo -