Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Gulyás Éva: Jászdózsa néphite

Szülés közben a Bábaasszony és a lány anyja tartózkodhatott a szobában. Az asszony addig nem tudta megszülni a gyerekét, amig a körme nem erős. A szülő asszony feje alá olvasót helyeztek, hogy könnyítsenek fájdalmain. Az újszülött gyerekkel kapcsolatban első teendő a fürdetés, amelyet legtöbbször a bába végzett el. A fürdővizet rejtett helyre öntötték, a kerítés tövébe vagy a ház mögé, nehogy a gyereket rajta keresztül megrontsák. A megfürdetett p-yerekre a"hasitott inget" fordítva adták fel és a csuklójára olvasót csavartak védekezésül. Az olvasót a keresztelőig hagyták rajta, utána kicserélték fehér, fényes gyöngysorra, hogy az idegenek azt nézzék, ne a gyereket, igy megelőzték a szemverést'; Az újszülött testi tulajdonságaiból többféleképpen következtettek, jósoltak. Ha foggal vagy burokban született, akkor tudós, vagy garabonciás lett. Ha hetediknek született, szerencsés vagy gonosz emberré vált. Ha kopaszon született azt mondták, hogy az anyja terhesség alatt tököt, ha hoszszu hajjal, akkor petrezselymet lopott. Az anya első utja szülés után 2-3 héttel a templomba vezetett, addig csak otthon tartózkodott, esetleg az udvarra mehetett ki. Az első látogatók almát, tojást vittek ajándékba, hogy egészséges legyen az újszülött. Le kellett ülniök kis időre, nehogy elvi gyek a gyerek álmát. Egyéb tilalmak is a gyerek védelmét szolgálták. Pl. este pelenkát nem szabad kint hagyni, mert baj éri a gyerekes házat. Ha hasmenése volt, keménymagot főztek és megitatták vele a levét. A sirós gyereknek mákhajat főztek és azzal itatták, mivel ugy tartották, ha sokat sir, sérvet kap. A köldökzsinórt az udvar rejtett részén fíJldbeásták. A gyerek körmét nem vághatta le az anyja, csak haraphatta. A gyerek első kihullott fogét az anya a szuszkóba dobta, miközben ezt mondta : " Én adok csontfogat, Te meg adjál vasfogat. " Az újszülöttet óvták a rontó lényektől, éjjel keresztbe állitották az ajtón belül a seprűt, nehogy kicseréljék a boszorkányok. A " vátott gyerek " nem beszélt, nem fejlődött. A következő eljárást kellett csinálni : " ... Elmentek Ladányba, a tudóshoz. Azt mondta : - Fűtse be a kemencét, tegye a lapátra a gyereket és kis bögrét, nagy kanalat adjon a kezébe ! A gyerek kezébe vette és azt mondta : - Kis bögre, nagy kanál ! Hogy egyek belőle ! / Tejet tettek bele. / Ebből tudták, hogy cserélt, mert addig nem is beszélt, akkor szólalt meg. Mikor be akarták a lapáttal dobni a,kemencébe, elkaptak a lapátról és más gyerek lett helyette, az igazi. Visszacserélték."*^* A kisgyereknek visszavarrtak az inge aljából, mielőtt utcára vitték, hogy ne verjék szemmel. A szemmelvert, gyerek arcát azonnal megtörölték a pendely visszájával háromszor. A rontás megállapítására 9 kanál vizet mértek ki, megmosták benne a gyerek arcát, megszentelték vele és ha meggyarapodott a viz, vagyis több lett 9 kanálnál, szemverésben volt. Vagy szenes vizet csináltak, amely a következőképpen készült : kilenc kanál vizet kimér teit egy ponarba, majd három szóndarabot tettek bele. Ezzel a vizzel megmosdatták a gyerek arcát és megszentelték vele. Utána yisszakézből az ajtósarokvasra öntötték és a széndarabokat visszakézből bedobták a tűzbe,