Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Gulyás Éva: Jászdózsa néphite
A kisgyerekeknek azt mondtuk, hogy a gulya hozza a gyereket. A következő mondókával szólítgattak a gólyákat : " Gólya, gulya vaslapát, Hozzál nekem kisbabát ! " A nagyobbak, lányok és legények már "bandákba' 1 jártak. Tiz-tizenket ten alkottak egy bandát, korosztályok szerint. A 12-13 évesek a "pendzsómba", a 15 éven felüli eladólányok és legények a "bandaházakba", " fonóházakba " jártak. Ekkor már igen nagy szerepet kaptak a lányok életében a,szerelmi jóslások, amelyek célja az volt, hogy meg tudják, ki lesz â jövendőbelijük. András napján /nov.3o./ férfinadrágot tettek fejük alá, hogy megálmodják jövendőbelijüket. Lucakor / dec. 13./ tizenhárom cédulára férfi neveket irtak, üresét nem hagytak. Minden nap elégettek egyet, közben nem nézhették meg. Az utolsót megnézték, amilyen név szerepelt,raj ta, az lett a férjük neve. Karácsony böjtjén /dec. 24./ ólmot öntöttek a lányok. Megolvasztották, hideg vizbe öntötték, amilyen formát felvett az ólom, olyan lett a férjük mestersége, /pl.kovács/. Ugyancsak Karácsony böjtjén este mákoscsikot vagy almát ettek a kapuban, amerről a kutya ugatott, arról jött a kérőjük. A három karácsonyi misére / éjféli, pásztorok, nagymise/ elvitték ugyanazt az almát, amikor kijöttek a nagymiséről beleharaptak, amilyen nevü férfi jött szembe először, az lett a férjük neve. A jegyesek lo fillért hordtak a cipőjükben rontás ellen. A lány,annak a legénynek a hajából, akit szeretett, levágott egy darabot és magánál hordta. Ha esküvőre menet a leendő pár előtt a templom köszöbén tojást ütöttekf e i ea gjj észrevétlenül keresztülmentek raj ta,megromlott a házasságuk. A halál-ra számtalan jelből következtettek. Aki éjféli miséről hazamenet elesett az uton, meghalt még abban az esztendőben. Luca napján minden családtag részére megtisztítottak egy-egy vöröshagymát. Akié éjféli miséig először megbarnult, az halt meg legelőbb a családból. Vizbefult halottja lesz annak, aki Nagypénteken kenyeret süt. A bagoly megjelenése, a kutya vonítása hasonlóan halálesetet jelez. A haldokló mellett szentelt gyertyát gyújtottak. Nem lehetett siratni, mert nehezebben halt meg. Halálakor fekete selyemkendővel letakarták a tükröt, nehogy viszontlássák benne, mort ujabb halált jelentene, valamint leállították az órát. A gazda halálakor a jószágot kimozdították a helyéből, nehogy velehaljon. Szentelt vízzel behintették és felravatalozták. A kezét összekulcsolták a mellén és az olvasót ráfonták. Elmentek a harangozóhoz, ha asszony halt meg kettőt, ha férfi, hármat harangozott. A kereszteletlen gyereknek nem harangoztak, A halottat a szobában ravatalozták fel és éjjel a rokon- és ismerős asszonyok virrasztottak mellette. Ha valaki ugy ment el halotthoz imádkozni, hogy előtte nem mosdott, sárgaságot kapott. A halottas ház ablakán szintén tilos volt benézni, mert az is sárgaságot kapott. A halottat harmadnapra temették el, addig nem lehetett kisöpörni a szemetet a szobából. A fiatalok részére fehér, az öregeknek fekete koporsót csináltattak. A kereszteletlen - 125 -
