Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Szabó István: Egy jászdózsai család genealógiája
E rendkívül körültekintő elemzést nehéz bérmivel ÍH kiegészíteni. A lakóhelyből képzett személynevek ebben az időben mér nem nyújthatnak semmiféle támpontot egy-egy község nevének kiderítéséhez, hiszen a török annyira megkeverte ekkorra az állapotokat, hogy az emberek vándorlása, továbbköltözése általános, az egész országra kiterjedő jelenség, s belőle következtetéseket levonni lehetetlen. Maradna még egyes családnevek elterjedteégi körének vizsgálata /pl. megvizsgálni, hogy a jászdózsai Szikszaiak, Táboryak, Bozókiak neve milyen földrajzi területen ismeretes általánosabban / - ilyen vizsgálat elvégzésére azonban nem nyílt lehetőségünk, mert hiányzik az egyéb területekről, községekből származó összehasonlító anyag. A Kiss család Pentz-összeirásig visszavezetett leszármazási anyagával igy Fodor megállapításait kiegészíteni nem tudjuk, csupán erősítjük. A XVIII. században ugyanis a jövevények a Kiss család kötelékébe történő beépülése szintén azokból a "felvidóki megyékből" történt, amelyek, "valóságos néprezervoár voltak akkor az Alföld számára." Mig a Pentz-összeirásban szereplő 18 jászdózsai jöye yén ycsalád származási helye a QÖmör megyei Szécs, az Abauj megyei Újvár, a Pest megy ei Verfseg és a Nógrád megyei Mátranovék , a Kiss családba 9o esetben községen kívülről beházasodók származási helye 51 esetben maga a Jászság /18 Jákóhalma, lo Apáti, 9 Jászsztandrás, 7 J.árokszállás, A- Jászberény, 2 Jásztelek, 1 Jászkerekegyhéza/, 19 esetben pedig a Jászdózsával legközvetlenebb szomszédságban lévő Heves megye^ /5 Erk, 5 Pusztafogacs, 4- Tarnaőrs, 1 Tárnáméra, 2 Pély~pl Mácsa/, amely területen a jászdózsaiak kereskedés, búcsúk, stb. alkalmából nemcsak sürün megfordulnak, de a község szűkös határviszonyai miatt e területeken gyakran vásárolnak maguknak földet, szőlőt is, A Kiss családdal bemutatott Jászdózsa Jcözg ég számára tehát a Fodor által nagy gonddal kimutatott Felvidék a községgel közvetlenül szomszédos településeke t jelent i. Fodor felsorolása és e dózsai részletezőbb adatok alapján pedig bátran mondhatjuk, hogy az egész Jászság számára sem terjed e Felvidék a mai Nógrád ós Heves megyéken lényegesen tul, az Ipolytól északra fekvő területekről való leköltözések csak szórványesetnek tekinthetők, A Felvidék azonban nemcsak azért küldi ide a települőket, mert a megritkult lakosságú Alföld számára a kevésbé pusztult Felvidék valóságos "néprezervoár". Lényegesebb ennél a Fodor által kellően figyelembe nem vett v allási hovat artozás kérdése, amely magyarázza, hogy miért erről és miért nem az Alföldről, vagy a Tiszántúlról jöttek ide tömegesen lakni. A Jászság fekvésénél fogva ui. mindig az egri érsekség katolikus fennhatósága alá tartozott. Bizonyltja ezt a Jászság egységesen katolikus voltán tul az is, hogy a területet mindig is az egri és hatvani vár éléskamrájaként kezelték. Ennélfogva mi sem természetesebb, minthogy területére Is - jól Ismerve ráadásul a katolikus egyház erejét és szervezettségét ,különösen az ellenreformáció idején - katolikus vallásuakat engedtek elsősorban letelepedni. Jól bizonyitja ezt az a tény, hogy a Jászság egyetlen nem katolikus /zömmel református/ településében, Jászklsérben , nem az egri érsekség területét jelentő katolikus felvidéki, Nógrád, Heves, stb. megyékből jöttek a betelepülők, hanem a református Szatmárból, Biharból és Erdélyből, illetve az ugyancsak református Nagykunság területéről. /Katolikusok ide csak az ellenreformáció erőszakos telepítése idején kerültek./ E ponton Fodor megéllapitását tehát a magunk vallási szempontjával csak megerősíthetjük. A Jászság katolikus túlsúlya miatt sem a Nagy- és Kiskunság területeiről, sem a református Tiszántúlról, vagy Erdélyből nem jöhettek a települők, az ilyen törekvést az uralmi llo -
