Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Szabó István: Egy jászdózsai család genealógiája
letve oly mé rtékben megzavartak volna, hogy az őrzött, ősi jellegük elvesztenehfiz jenatett volna. Sőt - például Jászdózsán az anyakönyvek éppen azt igazolják, hogy jóllehet ekkor nagyobb számban érkoztok ide az emberek, ám nagy arányú a tovébbköltözés ÍH. A Kiss Mátyástól és Rákos Katitól származó 3 ág leszármazói a bejegyzések szerint 9o esetben hoztak házastársat a községen kívülről, ezek közül 42 esetben, tehát az eseteknek közel fele részében Dózsán házasságot kötők minden valószínűség szerint el is távoztak a községből, hiszen ott anyakönyvezett gyermekük nem született. Fodor is erre a következtetésre jut, hiszen azt mondja : " ... bizonyosra vehetjük, hogy valóban ide-oda hullámzott ekkor a jászföldön a nép." /Fodor : l8o./ Mivel azonban ebben az időben is csak beszivárgásról és nem pedig tömbszerü betelepü — lésről van szó, ez a beszivárgás - mégha gyakoribb is, mint a korábbi időszakokban ütemében nem olyan felfokozott, hogy a jövevényeket a falu közössége ne tudná megemészteni, felszivni. ^^jjf kérdés, hogy ezek a XVIII, században érkezők kik voltak, honnan vetődtek a JászHág földjére, mely irányból történt a beszivárgásuk ? Fodor e tekintetben hatalmas munkát végzett, s biztosan eligazit. " A Pentz-féle összeírás nemcsak azt adja meg, hogy ki helybeli és ki a jövevény, hanem azt is, hogy a jövevények honnan származnak. Ez az adat tudományos szempontból igen nagy értékű. Sajnos nem sikerült minden jövevényről megállapítani, hogy honnan származik, a jövevények maguk pedig érthetőleg nem szivesen~vallotlák ezt be, hiszen számos olyan esetről tudunk, hogy a Jás: ságba menekülteket visszakövetelték.,A,legtöbb esetben tehát csak annyit állapit meg az összeirás, hogy az illető peregrinus ... A megfejthető nevü községek száma , ahonnan a Jászságba lakosok jöttek, mintegy I58— at tesz ki. Sok név mellé azonban csupán csak azt, jegyezte fel Pentz, hogy sclavus, azaz szláv az illető, de a község nevét nem adja meg. Azok a községek, ahonnan a jövevények származnak, elsősorban a Jászságot körülvevő vármegyékben feküsznek ... a környező és néhány alföldi vármegyén kivül főleg a felvidéki tót vármegyék Yannak elsősorban képviselve. Természetes ez, hiszen az el nem pusztult felvidéki megyék valóságos néprezervoár voltak akkor az Alföld számára, amelyből bőségesen húzódott le a nép az elpusztult alföldi tájakra ... A közelebb_fekyő vérmegyék mégis aránylag több népet adtak a Jászságnak, mint a távolabbi tót megyék. Kitetszik ez abból, hogy amig Heves megyének 2.4, Nógrádnak 26, Borsodnak 18, Gömörnek l8, Hontnak 14 községét, találjuk megemlítve, addig Bars már csak 4, Nyitra 7» Abauj-Torna 5» Zemplén 7, Pozsony 4, Zólyom 1, Turócz.l, Llptó 1, Árva, 1, Trencsén 1, Ung 2 megfejthető nevü községgel szerepel a névsorban. Viszont be kell vallani azt is, hogy bizony a szintén erősen elpusztult alföldi magyar megyék^ is alig néhány községből adtak a Jászságnak beköltözőket, igy Pest 11, Csongrád 1, Bihar 3, Békés 1, Hajdú 1, községéből jöttek ide be vándorlók. A Dunántúl megyéi is gyengén vannak képviselve,Sopron csak egy községgel, Komárom szintén ... A felvidéki várak környékéről jött bevándorlók jelentékeny része csak az összeirás szerint lehetett jövevény. Tudjuk Bzémos forrásból, hogy a török megszállás idején számos já sz.család menekült ,e várak oltalma alá és keresett nyugalmat sok más felvidéki községben is. Ezek utódai minden valószínűség szerint visszatörekedtak a Jászságba, ahol különleges kiváltságaik voltak, amelyeket csak a Jászság földjén élvezhettek. Ezek valójában tehát nem jövevények, csak visszaszármazók voltak a jászföldön." /Fodor : 172-173./
