Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Henkey Gyula: Adatok a jászdózsai lakosság antropológiájához
VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEK. ANYAG ÉS MÓDSZER. Jászdózsa településtörténete A falu 1433-ban szerepel először Zsigmond király egyik oklevelében " Dósa " elnevezés— ~*) a ' sel.' , bár az 1864-ben feljegyzett helyi szájhagyomány szerint I. István idejében keletkezett .^ a A szájhagyományt alátámasztja, hogy a község területén feltárt ;Árpád kori temetőbe a XI.-XIV, században temetkeztek. A két részletben végzett ásatás során egylitt 61 koponya került elo, sajnos a vázakat nem mentették meg. A 41 felnőtt koponyájának taxonómiai vizsgálatát Lipták Pál végezte el. Taxonómiai elemzése szerint a koponyák 65 %—a az északi/*/ típusba tartozik, a második helyen a cromagnoidok vannak, ezen felül a mongoloidok előfordulása j elentősebb^./* Lipták emliti, hogy a jászdózsai anyag18b ban "északinak" nevezett tipus inkább magastermetü mediterrán,tendenciát mutat/233.0./ és nem dönthető el, hogy ez az Árpád-korban oly jelentős "magastermetü, keskenyarcu, hosszufejü" tipus milyen eredetű; a magyarok etelközi hazájukból is magukkal hozhatták, — verchne-szaltovól temető l 254.o., Zacharov A., Arendt y. és Fettich Nándor a teme l8a l8d tőt magyarnak, Artamanov M.I. kazár-alánnak tartja; 252.0./ ' A jászok 1239-ben telepedtek Magyarországra a kunokkal együtt. Az eredetileg alánszarmata jászok között akkor már sok volt a kun, annyira erősen "eltörökösödtek", hogy a nagyar oklevelek a kunokkal betelepedett népességgel kapcsolatban nem tesznek emli — tést eltérő nyelvű és ethnikumu népcsoportokról^, az 1279 évi kiváltságos levél sem emliti a jászokat, akik akkor még a kunok neve alatt "rejtőzködtek'' J .J \ rendelkezésre álló történeti adatok alapján az "eltörökösödést" csak a vezetőkre szabad értenünk, a— kik részben kun származásúak voltak. Az 1323, 1325» 137o és l4o9-ben feljegyzett jász nevek közül 7 ó-magyar és török, 9 jász eredetű, 11 pedig megfejthetetlen"^ - Fodor csak az osszét nyelvből levezethető kilenc nevet sorolja fel, de ezek közül a "Kesken«" jelentése a kunnal együtt a török népek északi csoportjába tartozó krimi tatár nyelv — ben "kis", "kicsi" -, A jászok már a Fekete tenger vidékén a kunokhoz kötötték sorsú kat, a keveredés a két nép között már ott megkezdődött, a XIII. század elején a mongolok ellen is együtt harcoltak, Kacsar Ogly jász vezér maga is kun nevet viselt"^. A fentiekkel összhangban van Fodor azon álláspontja, hogy a török nyelv lehetett a Jász vezető réteg érintkezési nyely Q /i24,o/. Feke ' te Lajos az 155o évi adóösszeirásban je lentős számban mutat kl török aredetU családneveket, - nyilvánvalóan nem a vezetők közül -, de Fodor szerint a jászok a török hódoltságig a magyar, besenyő és kun szárma zásuakat a Jászságban "magukba szívták fel"5 / 1 , amit én inkább ugy fejeznék ki, hogy a török hódoltságig e területen sorsközösségben élő népekből kialakult a magyar nép ki váltságokkal rendelkező jász néprajzi csoportja./ A Jászdózsa határában lévő Cserta 3c dülő az 1347-ben emiitett Cserta kun kapitány nevét őrzi^ . A jászok magyarországi lakóhelyükön olyan területre kerültek, ahol magyar éa már valószínűleg elmagyarosodott besenyő települések voltak . Fodor Ferenc szerint a ma is fennálló Alattyán + / + török eredetü helynév, mely az avarokkal is kapcsolatba hozható/ község és a ma Besenyszöghöz
