Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Henkey Gyula: Adatok a jászdózsai lakosság antropológiájához
tartozó Tenke puszta kétségtelenül besenyő eredetű volt' 5d . Jászberény is a besenyőkkel rokon török nép nevét őrzi, mert Németh Gyula szerint a Berény helynevünk a karakirgiz Bes-beren '/Öt-beren/ nemzetségnév második elemével egyeztethető. 2,7 Dósa eredetileg nem tartozott a jászok szállásai közé 1 . Fodor rámutat arra, hogy a mai Jászság magyar, besenyő és kun eredetű lakosságét Kerekudvar, Kér, Ágó, Alatytyán és Jánoshida kivételével a török hódoltságig a fokozatosan terjeszkedő jászok ' szivták fel magukba"^ 1 . Dósa az egész török uralom alatt lakott hely volt^ a '\ lakosainak száma az 1572 évi összeírás idején feltűnően megszaporodott, bár figyelembe kell venni, hogy I566 telén az elpusztult Négyszállás ősi jász település lakosai 3a Dósára menekültek"^ . .Hasonlóan, mint az egész Jászságban, a lakosság Időszakonként részben kicserélődött. Veszély idején a lakosok elbujdostak, vagy elmenekültek, de az oklevelek is valószínűvé teszik Fodor azon feltevését, hogy legnagyobb számban a török elől a Felvidékre felszorult jász elem költözött ismét vissza legnagyobb szám— 3f ban a Jászságba . A füleki jászok l6o9-ben azt kérték a királytól, hogy előjogai kat a kiváltságos területen kivül is megtarthassák, l6lo-ben pedig a Gyöngyösre menekült jászok utódainak sikerült kieszközölni a nádortól, hogy a vámok és harmincad alóli mentességüket idegenben is biztosíthassák" 5 ^. 1614—ben és 1618— ban a visszatérőben lévő jászok azt kérték a nádortól, hogy "önnön lakóhelyükre visszászálIhassanak" és ott építkezhessenek. I6I8— ban a nádor el is rendelte, hogy bárhová széledtek is el. a sok háború alatt, előbbi lakóhelyükre szabadon visszatérhessenek és "Jász-birint" me g s z ál lh a s s ák" 5 ^ . Adatok vannak arról is, hogy különböző helyekről szökött jobbágyok — tehát nem jász eredetűek — is költöztek a Jászságba, ezért 1697-ben a nádor elrendelte, a jász-kun alkapitány gondoskodjon a szökött jobbágyok kiszolgáltatásáról, + ^ /* A ma is élő családi szájhagyomány szerint egyes zselléreket a jászok-nem szolgáltattak ki, — a jászapátii származású Dr. Rusvay Kálmán szóbeli közlése —./ A török alóli felszabadulás utáni lakosságról az 1699. évi Pentz féle összeírás tartalmaz részletes adatokat. Ezen összeírás szerint Jászdózsán akkor 39 család lakott, közülük 21 /53*9 %/ helybeli és 18 /4-6,1 %/ bevándorolt. Pentz a családnevet, a nem zetiséget és bevándoroltaknál a származás helyét is feljegyezte. A szlávnak jelölt, vagy szláv nevü családok a Jászságban a lakosság 9,0 %-át, Jászdózsán 12,8 %-át tet ték ki^* 1 . 1720—bafi s 9^szberényben Írták össze az egész lakosságot a zsellérekkel együtt, ebből azonban kétségtelenül ki lehet mutatni, hogy ekkor már nagyrészt hiányoztak az 1699-ben össze irt idegen, főleg szláv nevü családok, ugy látszik tehát, hogy az idegen eredetű jövevények elköltöztek" 51 . Ezzel összhangban 1745-ben a redemptusok névsorában a Jászságban 95 %% Dózsán 93,8 % a magyar nevü. Az idegen nevü redemptusok kb. fele a Jászságban "szláv" megjelöléssel szerepel, de Fodor Jászdózsán nem mutat ki egyetlen szláv nevűt sem"' 1 . A felvétel és feldolgozás módszere. A községben 462 személyt vizsgáltunk*, akik közül 446 törzsökös éH 16 bevándorolt volt. /* A vizsgálatokban Pápai Julia és Lada Margit Ibolya az ELTE biológus-hallgatói is köz remüködtek, a vizsgálatok előkészítésében nagy segítséget nyújtott.Gulyás József tanács elnök, Kóczián Miklós tanácstitkár, Tábori István gazdasági előadó, Hever János technikai gondnok és a helyi általános iskola több tanulója. Az egyházi anyakönyvből Bolya Fe renc esperes plébános segített kikeresni az egyeztetéshez szükséges adatokat. A vizsgá- 2 -
