Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A csókakői vár régészeti kutatása, 2014-2017
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 5. A gótikus lakóépület és oszmán kori átépítése A teraszon, a dzsámitól keletre tártuk fel a korábban már említett, 15. századi gótikus palota maradványait (E2). Ennek nyugati főfalát a dzsámi megépítése során a török imahely alépítményének magasságáig visszabontották, részben bele is foglalva az új épületbe. A gótikus lakóépületnek kelet felé további részletei őrződtek meg, járószintje a dzsámi-lábazat felső pereméhez képest mintegy másfél méterrel magasabban jelentkezett. Belső terét a török kori utóhasználat során kisebb helyiségekre szabdalták fel. A gótikus lakóépület (palota) - melynek építése a vár Rozgonyi-periódusához (1430-1496) köthető - keletnyugati tengelyű, kelet felé szélesedő, kb. 26,5x6 m alapterületű, trapéz alaprajzú. Déli főfala a 15. századi falszoros 1,9 m széles ászaid falvonulata. A palota keskenyebb északi főfala, mely 2-3 m magasságig áll, egyben a felső terasz útjának déli határolója. Keleti zárófala és annak meghosszabbítása északi irányban a középkori falszoros észak-déli irányú fala egyben. Az északi fal több szakaszán is megfigyelhetőek voltak a gótikus boltozat téglaheveder indításai ( 13. kép), melyek túlnyomó részét a későbbi visszabontások, elfalazások, vakolások eltüntették. E 15. századi épület belső kiosztásának jelei is többé-kevésbé fennmaradtak. Az észak-déli irányú keresztfal-alapozások az épület nyugati és keleti végein, valamint a további, kevésbé ép osztófal-csonkok kis alapterületű helyiségekre utalnak. ( 14. kép) A palota északi falának tetején szinte teljesen megsemmisült téglafészkeket figyelhettünk meg. E fészkek (küszöb- és keretkövek beültetési helyeiként) a felső terasz útjára 36
