Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)

Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A csókakői vár régészeti kutatása, 2014-2017

HATHÁZI GÁBOR - KOVÁCS GYÖNGYI

346.0 m

9. kép. Csókakő, vár.

Az alsóvár észak-déli irányú középkori főfalának fotogrammetriai felmérése a befalazott boltozott kapu részletével, keleti nézet

(felmérés: Vajda József és Győrfi Ilona, 2016)

A kapu előtti üres folt a meghagyott modern kori omladék helye,

melynek elbontására - élet- és balesetveszélyes állapota miatt - csak a műemléki állagvédelmi és helyreállítási munkák keretében kerülhet sor.

és a 15. század utolsó harmadában feltöltött belső udvarra nyíló északi bejáratokra, egyben a 15. századi épület egykor kétszintes voltára utalnak.

A 15. századi térkiosztás markáns megváltozása kisebb mértékben a Bakics-periódushoz ( 1528/1534— 1543/1544, de főként az 1530-as évek), túlnyomóan a török átalakítási folyamathoz kötődik. A török kori munkálatok valószínűleg a nyugatról szomszédos dzsámi építkezéseihez kapcsolódtak, vagy azt követték a 17. század elején. A 15. századi gótikus lakóépület falait jelentősen visszabontották. A felső szint megsemmisült, a földszinti térben új, a középkoriaknál keskenyebb, hevenyészett falakat építettek, miáltal a térben egy új helyiségsor (E3) jelent meg. Míg a középkori falak nagyobb törtkövekből épültek, az oszmán kori helyiségek falazata kevert, a falak

jellemzően törtkő és tégla, és olykor korábbi kőtagozatok felhasználásával készültek. Előfordulnak agyagba rakott kőfalú helyiségek is.

A gótikus palota nyugati végében a középkori falak viszszabontásával egy közel 3x5 m alapterületű, új helyiség jött létre. (15. kép) Ennek keleti falát kőkeretes ajtó tagolta. Az ajtó küszöbe, szárkövei és félköríves záródású, élszedett szemöldökkövei másodlagos felhasználású, középkori tagozatok (nem kizárt, hogy a lebontott gótikus épületrészek helyben talált elemei). A helyiség oszmán kori járószintje alatt téglás-köves omladékot figyeltünk meg, mely talán a középkori épület visszabontásával, planírozási munkáival hozható összefüggésbe. A késői oszmán periódus, a 17. század második felének emléke a helyiség északi falán jó állapotban megmaradt vakolat.

37