Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Fülöp András - Koppányi András: A nagyvázsonyi vár kutatástörténetének legújabb fejezete. Felkutatási helyzetkép
FULOP ANDRAS - KOPPÁNY AND RAS sége 106 cm. Főleg az északi vállánál lehetett látni a beforduló meszelt vakolatot, ami a középkori habarcs- és vakolatperiódussal egyezik. Az ajtó furcsasága a boltöve. Ez - az északi homlokzat alsóbb szintjeinek ablakaihoz hasonlóan - törtkőből rakott, tehát középkorinak látszik, ugyanakkor mintha utólag tették volna a falazatba, körülötte meg is repedt. A boltövre ugyanaz a piszkosfehér középkori vakolat húzódott rá, mint másutt, azzal az eltéréssel, hogy itt hiányzott az alatta lévő, rózsaszínes szétkent falazóhabarcs. Ez olyan, mintha építés közbeni tervváltozásról, de még mindig a lakótorony első korszakához tartozó nyílásról lenne szó. Az ajtó szervetlenségét mutatja, hogy küszöbe a lakótorony belső, második emeleti járószintjénél mélyebben kapcsolatban több bizonytalanság is adódik. Ma, helyreállított állapotban is láthatjuk azt a gerendafészek-sort, ami a helyiség keleti falán jelentkezik, sőt folytatódik a tőle északra levő következő helyiségben, melynek egyenletes kiosztásához képest a köztük lévő - Eri szerint utólagos - osztófal aszimmetrikusan helyezkedik el. Ez a gerendafészek-sor hiányzik a nyugati falon, talán ezért is gondolhatjuk az utóbbit átépítettnek. Ugyanakkor a délről számított második helyiség északkeleti sarkában ma is látszik egy élkeresztboltozat indítása, amelynek íve egy egészen más födémszintet sejtet. A mai helyreállított állapotban ezek időrendi sorrendjéről már nemigen lehet biztonsággal nyilatkozni, annyi azonban kijelenthető, hogy a délről 10. kép A várudvar a lakótoronyból nézve 1959-ben (Magyar Építészeti Múzeum-Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Fotótára Ltsz.: 49.244N) van, azaz a falvastagságban lépcsőfokokat kell feltételeznünk. Ennek északi folytatása már alapvetően az udvar felől volt megközelíthető. Igaz ez a délnyugati sarokhelyiségtől északra kialakult - kései formájában keskeny - helyiségre, melynek udvari ajtajával egy tengelyben az első emeleten egy udvarra nyíló, fülkében elhelyezett ablakot mutatnak az ásatás idején készült fotók. A földszinti födémszinttel számított három földszinti helyiség funkcionálisan összetartozott. Nem így a délről számított negyedik helyiség, melynek nem volt összeköttetése a tőle délre eső másik hárommal, és közvetlenül az udvarról volt bejárható. Bár az első emelet szintjén a fal lepusztultsága miatt ugyanez már nem bizonyítható - a negyedik helyiség déli falán „szellőzőnyílás21
