Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély rokokó kertje és amit az ábrázolásokról leolvashatunk
H. SZILASI AGOTA H. SZILASI ÁGOTA A FELSŐTÁRKÁNYI FUORCONTRASTI KASTÉLY ROKOKÓ KERTJE ÉS AMIT AZ ÁBRÁZOLÁSOKRÓL LEOLVASHATUNK „Amit Barkóczy Ferenc a maga kedvtelésére alkotott, az elenyészett.* Az egri minorita rendház Historia Domusa megőrzött egy magyar nyelvű verset, mely a latin szövegű napi bejegyzések között különösnek mondható. Az Egri megye, vájjon miért sírsz... kezdetű vers 1761. szeptember 11-i dátuma1 egyértelművé teszi, hogy gróf Barkóczy Ferenc2 püspök esztergomi érsekké való kinevezésekor, Egerből történő távozásakor íródott. A vershez tartozó latin bejegyzésből megtudható még az is, hogy Jakabfalvy Román,3 a rend gvárdiánja írta a költeményt, akinek verselő szárnypróbálgatásait Barkóczy - más egyházi és világi írók, pl. Orczy Lőrinc (1718-1789) tevékenységéhez hasonlóan4 - támogatta. A főpap tiszteletére született magasztaló-búcsúztató költemény népszerűségét az is bizonyítja, hogy a püspöki székhelyéről távozó főméltóság ünneplésekor egy közismert egyházi ének dallamára sok helyen énekelték is.3 A verset először dr. Bitskey István közölte s megállapította: egyáltalán nem véletlen, „hogy a magyar nyelv fejlesztéséért egri nyomdájával oly sokat áldozó Barkóczyt épp egri ’híve' üdvözli nemzeti nyelvű költeménnyel.”6 * Szmrecsányi 1937. 236. A Bükk hegység rengetegében létesített mindhárom alkotása, a Euorkontrastinak nevezett félsőtárkányi „tündérpalota" a barátréti nazarénus kolostor és az Eged hegyi remeteség teljesen megsemmisült. De ugyan így enyészett el Barkóczy Elarsányban épített pihenőkastélya is. 1 Barkóczy püspököt Mária Terézia 1761. június 13-án nevezte ki esztergomi érsekké, XIII. Kelemen pápa pedig július 13-án hagyta jóvá és erősítette meg a királynői kinevezést. A püspök ünnepélyes egri búcsúztatására szeptember 11 -én került sor. 2 Csicsvaalja, 1710 Pozsony, 1765 egri püspök: 1745-1761 között. 3 Jakabfalvy Román (Miskolc, 1691 - Eperjes, 1777) Bölcseleti és teológiai doktor, minorita szerzetes. 20 éves korában, 1741-ben lépett be a rendbe és felsőbb tudományait elvégezve bölcselet- és hittanár volt Nyírbátorban, Kolozsvárt és Egerben. 1755-től Szegeden, 1757-től Egerben volt a rendház főnöke; 1765-től pedig már az egész magyarországi rendtartományt kormányozta. 1768-tól ismét egri házfőnök, de 1774-től újra tartományi főnök. Salesius szent Ferenc Philotheájának fordítására Barkózy Ferenc püspök bíztatta. E műve Egerben jelent meg 1771-ben. (forrás: http://lexikonk.atolikus.hu/J/Jakabfalvy.html) 4 A Magyar Országos I-evéltár anyagának (OL, P 520, Miscellanea, 16. csomó, Nr. 61.) tanúsága szerint Orczy Ixirinc hagyatékában, versei, levelezése között is található egy magyar nyelvű, nehezen olvasható kéziratos vers (merthogy Orczy magyarul verselt), mely Barkóczy Ferencnek van ajánlva, és valószínűleg ez is a püspök érseki kinevezése alkalmából született 1761-ben. A Széchényi Könyvtár nyomtatványgyűjteményében megőrzött első nyomtatott kiadása sajnos sem a költemény szerzőjét, sem kiadási idejét, sem helyét nem tüntette fel. Ennek az első megjelenésnek a címe: a Mátra hegyei között mulatozó Nimfáknak Éneke, mellyet a nagy méltóságú MertzegBarkóczy FerenczMagyarország Primássának esztergami érsek úrnak mmt-egy Bútsúzó-képpen szomorodott szível mondának. 1761 -dik Esztendőben. (Jelzete a Széchényi Könyvtárban: 321 267,92 R.). Barkóczy halálának évében, valószínűleg az ismételt tisztelet kifejezéseképpen újra megjelent e költemény. Az 1765-ös nyomtatott példány szinte változatlan, teljes (csupán az 1761 -es évszám maradt el belőle) címe: Mátra hegyei között mulatozó Nimfáknak éneke, mellyet a' nagy méltóságú Hertzeg Barkóczy Ferencz Magyar-Ország Primássának esztergami érsek úrnak mint-egy Bútsúzó-képpen szomorodott szível mondának. Nagy-Szombatban, A’ Jézus Társasága Akadémiai Collegiumának Betűivel, 1765. Esztendőben. (Jelzete a Széchényi Könyvtárban: 199 966.). V.ö. H. Kakucska 1998.773 774. is 2003. 5 Népszerűségét bizonyítja, hogy több későbbi énekeskönyvben is fennmaradt. Tudományos értékeléssel először közli: Bitskey 1973.43 44. 6 Bitskey 1973.45. Egri megye! vagyon mért sírj! nincs mód benne hogy bánatai bírj. Énekeket buss verseket könyveidéi írj Ily herczeget ki tégedet kedvelt így késirj. Agságokat Egri bölcs musák bal sorsokat immár sirassák Zokogjanak bánkódgyanak tarkányi nymphák hadd mullyanak s ne szóllyanak lantok és hárphák. Barkóczy volt Egernek fénye és választott jeles edénnyé De már el műit gyászban borult népünk reménye mert meg toldults reánkfordult bánat örvénye. Vagy Esztergom oka mind ennek jovát tudom bántad Egernek most már éppen tizen öten hozzád mentenek kik Egerben mint székekben vígan ültének. De nem árthatz Egernek ebben hogy te vigadsz ezen hertzegben Eger néki tudgya kiki lészen kedvében nincsen senki volna senki olly kegyelmében. Azért hertzeg hozzád járulunk hív Egriek néked bódulunk téged kéván szívünk nyilván térdre borulunk ne hagy árván kérünk sírván s áldást koldulunk. Tőlünk noha Esztergomba mégy de mostoha hozzánk ott se légy Szeress minket és bennünket magadévá tégy Sok üdőket esztendőket azért mennyből végy. ” A Barkóczy körül kialakuló szellemi, irodalmi, művészeti élet kereteit kijelölő és hangulatát tükröző versbéli poétikus szófordulatok - „Egri bölcs musák", illetve „tarkányi nymphák" - a korai felvilágosodás toposzaiból építkeznek, és megvilágítják a püspöki székhely kibontakozó kulturális közegének centrumait. Az utóbbi a Barkóczy Ferenc által építtetettfélsőtárkányi Fuorcontrasti kastélyra utal, melyet egykori szépsége, barokk-rokokó pompája a magyar építészettörténet kiemelkedő emlékévé avatná ha még állna. A püspök nagy költséggel kialakított kedvenc, világi-75
