Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély rokokó kertje és amit az ábrázolásokról leolvashatunk
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4. as életstílusát reprezentáló pihenőhelyét utódja, a puritán életvitelű Eszterházy Károly7 ugyanis pusztulni hagyta, majd elbontatta. Az írott források, az érseki gazdasági iratok szórvány adatai és elsőssorban a minoriták, serviták és a ferencesek História Domusai mellett - melyekben a kortársak csodálattal emlékeznek meg róla, ugyanakkor leírják ellenérzéseiket is - fennmaradt egy, a berendezésére vonatkozó, csillogó luxusát felidéző 1761-es leltár.8 Kiemelt jelentőségű az a néhány festmény is, melyek most segítségünkre lesznek abban, hogy megidézzük ezt a tiszavirág életű épületet. Az ábrázolások szinte mindegyike hegyes-dombos, ligetes tájba helyezi őt. Egyik pedig megörökíti egykori díszkertjét is, melynek alapján - ha valós helyzetet őrzött meg - elmondható, hogy az a 18. század közepének egyik jelentős magyarországi kertépítészeti emléke volt. A kertművészet tanulmányozása - és itt most természetesen a díszkeretekről van szó - három forráscsoporton alapul. A legjobb maguknak az emlékeknek a vizsgálata lenne, de eredeti állapotában nagyon kevés régi kert maradt meg. Vagy teljesen elpusztultak, vagy a változó kertépítészeti divatoknak estek áldozatul. Több eséllyel maradtak fenn az írott források, amelyek mellett sok értékes adatot őriztek meg a képi ábrázolások is: kerttervek, mérnöki felmérési rajzok, térképek vagy egykorú grafikai, festészeti alkotások, melyek között olykor idealizált megfogalmazások is akadnak.9 A sokszorosítható metszetek segítségével messze földön híressé válhatott a kert és építtetője, a festmények viszont magának a megrendelőnek hízelegtek, illetve vendégeinek tanúskodtak a rezidencia nagyszerűségéről.10 7 Pozsony, 1725. május 4. Eger, 1799. március 15.; 1761-től egri püspök. 8 MNK HML EÉGL. V. classis, 942. csomó, Nr. 788. 1761. július 17-én készítette Joannes Nepomucensis Ulrich városi jegyző, valószínűleg még Barkóczy Ferenc megbízására. A leltár a Fuorcontrasti és a nazarénus kolostor bútorait, berendezési tárgyait sorolja fel összesen 705 tételben. A huszonhat oldalas, fűzött inventárium első részében a Fuorcontrasti, a tó melletti kerti lak, a kápolna és a kertészház, második részében a nazarénus remeteség leltára szerepel, harmadik részében pedig a leltár első két részében részletesen leírt tárgyak rövid összegzése található „Extractus summarius universorum mobilium in inventario specificatorum” címmel. A Fuorcontrasti berendezési tárgyai között is megtalálhatóak a korszak rangjelző, felkapott divattárgyai: kristálycsillárok, falitükrök, selyemtapéták, a finom ülőbútorok, márványlapos és intarziás asztalok, porcelán vázák, viaszszobrok, számos kép, a közkedvelt piramisdíszek. A leltár legvégén, a tárgyak összegzése után, található még egy rövid, mindössze tizenhárom tételes felsorolás a Harsányban épült püspöki nyaraló berendezési tárgyairól. A tárkányi kastélyban több mint hatvan, többségében bibliai témájú kép volt, alkotóikról pedig egyáltalán nem tudunk. B. Illés 2005. 9 Bővebben Fatsar 2008.14-18. 10 Ua 15. Barkóczy hajdani magánkastélyának jelenleg öt ábrázolását ismerjük, ebből négyet a Dobó István Vármúzeum képzőművészeti gyűjteménye őriz törzsanyag vagy letét formájában, az ötödik pedig az egri Hittudományi Főiskola papnevelő intézetében található.11 Valószínűsíthető, hogy az egykorú olajképeket ugyan az a festő készítette. E fennmaradt ábrázolások valóságtartalmát, tényleges állapotot rögzítő forrásértékét azonban nem vehetjük százszázalékosnak, viszont kiolvashatók belőlük a korszak társadalmi sémái, a képeket megszülő reprezentációs igény, s mindeközben a kerthez, mint egyszerre szakrális és profán térhez fűződő eszménykövetés. A kertművészet meghatározásában a szakma konszenzust alakított ki: esztétikai célú téralkotó tevékenység, amelynek jellemző építőanyaga az élő növény, „ezért jellemzője egyfajta érzékeny egyensúly, mely a természeti alkotóelemek folytonos alakulása (növények fejlődése és pusztulása, az évszakok ciklikus váltakozása) és egy „ideális" állapot állandósítására irányuló törekvések között fennáll."'2 De más, egyenrangú szerkezeti elemek - utak, vízfelületek, támfalak, kerti építmények, lépcsők, hidak, kutak, szobrok stb. - is részét képezik az összhatásnak. Ekképpen „a kert a civilizáció és a természet közötti szoros kapcsolat kifejezője, gyönyörködés színhelye, alkalmas a meditációra és az álmodozásra, így a világ idealizált képének kozmikus értelmét tükrözi, a szó eredeti értelmében vett édenkert, ami azonban egy kultúra, egy stílus, esetleg egy alkotó eredetiségéről is tanúskodik."B Magyarországon, a reneszánsz és a török kor kertdivatját felváltva csak a 18. század elején kezdődött el a Versailles példája nyomán létrejött díszkertek létesítése. A barokk kertkultúra csak a század közepén, 1740 és 1770 között terjedt el végérvényesen a török idők háborúinak pusztításait követő lassú konszolidáció eredményeként megépülő nemesi és főúri-főpapi kastélyokhoz kapcsolódóan. Egyértelműen reprezentációs szerepe volt, a megrendelő társadalmi hierarchiában elfoglalt helyét, rangját és gazdagságát közvetítette. A barokk 11 Köszönöm Dr. Dolhai Lajos rektor úr hozzájárulását a festmény közléséhez. Ennek 18. századi festőjét nem ismerjük. A képen a püspök egy alaprajzot tart a kezében. A saroktornyos épület csupán egyik sarka látható rajta, így nem állíthatjuk, hogy éppen a nyaralókastély alaprajzát tartja a püspök a kezében, de valószínű. A háttérben feltűnő kastély épületének részletei azonban jól kivehetőek. 12 Történeti kertek 2000.242. Firenzei Charta 2. §. 13 U.o. Firenzei Charta 5. §. 2. kép Ismeretlen 18. századi festő: grófBarkóczy Ferenc egri püspök (püspök: 1745 1761 között), 18. század közepe, olaj, vászon 147x 107 cm Egri Hittudományi Főiskola Ltsz.: 7/F/ 1953 (fotó: Szántó György) 76
