Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély rokokó kertje és amit az ábrázolásokról leolvashatunk
H. SZILASI ÁGOTA A kastélyt ábrázoló fatábla az irgalmas rendház refektóriumában Huetter nem csak a püspök pártfogását, megrendeléseit élvezte. Legjelentősebb támogatója a püspök híve, Androvics Miklós10 76 oldalkanonok volt. Androvics saját házának, a későbbi Kispréposti palotának megépítésével és díszítésével teremtett maradandót a művészettörténet és kultúrtörténet számára, hiszen ez a kis remekmű lett az őrzője, majd az utódok felé közvetítője annak a szellemiségnek, amely Barkóczy püspöki udvarában jellemző lehetett. A palota az 1740-es évekre divatossá vált rokokó művészet egyik legszebb magyarországi példája.7 Legérzékletesebben őrizte meg azt a világot, melyet a püspök legendás nyaralójában, a Fuorcontrasti kastélyban megteremtett. Mind a két épület esetében gondot okoz azonban, hogy (ma Kossuth Lajos utca) kis egri palotájának festészeti díszítésén Huetter is dolgozott, majd később Johann Lucas Kräcker9 (Az Erény diadala a Bűn felett mennyezetfreskó, 1771) kapott megbízást a tulajdonostól. A nyolcszög alaprajzú dísztermet előre ugró, erkélyes rizalit tágítja. A terem sarkain az utca felé egyegy festett ablakfülke, velük szemben kályhafíilkék mélyednek a falba. A négy falat egy-egy lapos, kosáríves fülkékbe állított kétszárnyú ajtó töri át, egyikük az erkélyre nyílik. Az ajtókereteket rocaille-os, tajtékos lángnyelves stukkó és gazdagon festett díszítés emeli ki a fehér falakból. A homorú lunettákat és a sarkok domború falmezőit festés díszíti. Az al secco illetve olajjal festett falképek határozott ikonográfiái program szerint készültek. Az ablakmélyedés pusztán dekoratív célzatú, könnyed hangvételű virágcsokrai, grilandjai, madárkái, puttóival szemben az olajjal 10. kép Kispréposti palota, 1758. A rizalit homorú oldalfalaiban kereteit szoborfülkék mélyednek. Félkörös záródású öblében legyező alakú, tarajos stukkó koronázza a fülkébe helyezett, balluszteres posztamensen álló rokokó kosfejes vázát, amelyet alulról csapkodó farkú delhn támaszt meg, s amelyen gyümölcskosarat tartó puttó ül. Az alul előrehajló rokokó elemekből komponált ablakrácsot Eazola Henrik készítette. 11. kép A lépcsőház kétkarú lépcsőjét szögletes bábokból alakított balluszteres korlát szegélyezi, a lépcsőforduló és az emelet pihenőjének sarkán álló törpepilléreken virágkosarat tartó páros puttók fogadják az érkezőket. építésztervezőjéről, architektusáról nem rendelkezünk írott adatokkal, s csak stíluskritikai próbálkozások történetek a mester kilétének meghatározására.78 * Androvics kanonoksoron álló 76 Androvics Miklós (1715 -1777) 1746-tól egri kanonok. A Római Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként európai műveltségre tett szert. Egerben gróf Barkóczy Ferenc akkori egri püspök-főispán legközvetlenebb munkatársai közé tartozott, előbb ceremónia mestere (ceremoniarius), 1746-tól oldalkanonokja volt. 1752-ben a püspök az egri szeminárium prefektusává nevezte ki, mely posztot 1761-ig töltötte be. Az egyházi ranglétrán tovább emelkedve 1770-től haláláig (1777. május 6.) a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett egervári (vagy másként „kis”) prépost volt. A püspök körül kialakult írói körhöz tartozván, Androvics 224 kötetből álló magánkönyvtárral rendelkezett, melynek palotájában külön szobát tartott fenn. Bőkezűen támogatta az irgalmasokat, a Protocollumban „legkedvesebb jótevőnek" nevezik. Egri palotájának festészeti díszítésén Huetter, majd később Johann Lucas Krackeris dolgozott. 77 Eger, Kossuth Lajos utca 4. 78 Szmrecsányi Miklós szerint a Kispréposti palota inventora Matthias Franz Gerl (1712-1765), a megyeházát tervező bécsi építész volt. Tőle azonban a minorita templom és a Fuorkontrasti kastély tervezését is megvonták a hetvenes évek kutatásai, Voit Pál szerint ebben az időben már nem volt kapcsolatban Egerrel. Egy másik építész, Matthias Gerl unokafivére, Josef Ignaz Gerl ( 1734- 1798) neve is felvetődött az idők során. A Líceum első tervezőjének könnyed rokokó alaprajzi megoldásai, formaképzése, a bécsies stukkódíszítés sok azonosságot mutat a két épületben. De grófEszterházy Károlyhoz, Barkóczy utódához írt levelében melyben egri munkáit felsorolva ajánlotta magát az új püspök ügyeimébe nem említette ezeket az épületeket. készült ábrázolások jelentéssel telítettek. Az összefüggő, tájképi környezetben megjelenített három vadászati évad csendéletszerű megformálása és a négy kontinens allegóriája az, ami De felvetődött Franz Anton Pilgram ( 1699-1761 ) bécsi építész vagy környezetében dolgozó építész szerzősége is. Felvetődött Szantner Ferenc (t 1773) neve is, aki ekkoriban Barkóczy építészeként a Fuorkontrasti mellett, a Segedelem-völgyben lévő nazarénus kolostor bővítésén és az érseki palotán is dolgozott, majd ő építette 1760-ban a rác parókiát (Vitkovics-ház). 1758- ban az egri kőműves-, ács- és kőfaragócéh céhmestere lett, mely pozíció szaktudásának elismerését jelentette. Vagy felvethető Hazael Hugó püspöki geometra, vagy a volt jezsuita templom (ma ciszter templom) rokokó előcsarnokának tervezője. Dercsényi-Voit 1972.334. 79 Johan Lucas Kräcker a Közép-Európai későbarokk festészet kiemelkedő alakja. Csehországi eredetű bécsi szobrászcsalád sarja, művészetére elsősorban Paul Troger hatott. Eszterházy Károly meghívásra 1764-ben Egerbe érkezett. A legújabb kutatások eredményeként Jávor Anna jelentetett meg reprezentatív könyvet művészetéről. 1768 nyarán vett házat Egerben. Egri freskói közül több elpusztult (ilyen a székesegyház szentélyének ki festése 1768-ból, a jezsuita templom Borgia Szent Ferenc-ciklusa 1770 -73-ból), viszont számos oltárképét őrzik a város és az egyházmegye templomai (többek közt: Szent Antal-főoltárkép, 1769-70, Eger, minorita templom; Szent István és Szent László-mellékoltárképek, 1773, Eger - bazilika). Késői főműve az eçri Líceum könyvtárának mennyezetképe, A trienti zsinat 1778-ból. Az architektúrát állandó segédje, a morva Joseph Zach ( 1728 k. 1780 brüni származású, a bécsi akadémián képzett) festő készítette. Karcker és Zách utolsó munkája az egri szervita rendház refektóriumi falképe (Krisztus megkisértése; Krisztus és a szamáriai asszony a kútnál) 1779-ből. 85
