Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély rokokó kertje és amit az ábrázolásokról leolvashatunk
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4. 12. kép Puttó a Kispréposti palota rizalitjának homorú oldalfalába mélyített szoborfülkékben ikonográfiáiig is különlegessé teszi a képeket. Az alkóvos hálószoba márványkandallója felett lévő Nabukodonozor képpel együtt 1758-ban készültek el. Ezután Androvics Miklós 1758. december 6-án fényes névnapi lakomát adott házának felavatása alkalmából, melyen gróf Barkóczy Ferenc püspök díszes udvari kíséretével, a káptalan összes tagjával jelen volt - ezzel is tanúsította kedvenc kanonokja és az épület iránt való érdeklődését80 Androvics Miklós nem csak városi palotáját festtette ki erőteljes színekben pompázó, olajfestékkel készített falfestményekkel Huetterrel, hanem ő volt az, aki korábban „festéket és egyéb hozzávalókat” vásárolt az irgalmasok számára, hogy rendházuk retektóriumát festményekkel díszíthessék. 1753. május 1-jén - a pénztárkönyv szerint - „festő Luca testvérnek’’ 70 forintot fizetett festésért.81 Miután Barkóczy Ferenc püspök és az egri káptalan adományából 1748-ban a szerzetesrend kolostorának északi szárnyában létrehoztak egy új, tágasabb betegszobát, a nyugati szárny földszintjén megüresedett régit átalakították ebédlővé. A helyiség hossza 15 m, szélessége 6,95 m. A refektórium falát falambériával körítették a szerzetes asztalosok. A fenyőfából készült burkolat az ablakpárkányok magasságáig (164 cm) borította a retektórium keleti és nyugati falát, míg az északi és a déli (rövidebbik) oldalakon 190 cm magas volt. 80 Szmrecsányi 1932.246. 81 Lipp2012. 133. 13. kép Fra. Lucas Huetter: Falképrészlet az egri kispréposti palota első emeleti díszterméből, az erkélyajtó mélyedésében, 1785 (Lipp 2012.201. kép) 15. kép Kispréposti palota díszterme Fra.Johann Lucas Huetter falképeivel és Johann Lucas Kräcker mennyezetfreskójával Fra. Lucas Huetter irgalmas rendi szerzetes festő 1753-ban dolgozott kifestésükön, márványozásukon és a betétképek elkészítésén. Huetter nevét ekkor említik először a rendház fennmaradt irataiban. Bár nem tudjuk, hogy hol tanulta mesterségét, első ismert képei már képzett festőnek mutatják. A bécsi akadémisták, elsősorban Paul Troger és tanítványai által használt festői eszköztárat, stílust követett. Kompozícióihoz, csak úgy, mint kortársainak többsége, gyakran használt fel előképként az európai lestőóriások műveiről készült rézmetszeteket. Emellett festményein egyéni módon keverte a németalföldi életképek és csendéletek motívumait. Juniorátusi éveinek leteltével 1754-ben lépett szerzetesi fokozatba az egri irgalmas rendnél. Tevékenységének hét esztendeje alatt Eger legfoglalkoztatottabb, az egyik leggazdagabb életművel rendelkező művészegyénisége lett. A magyarországi rokokó festészet jellegzetes képviselője volt, s közel száz képet készített 1760-ban bekövetkezett haláláig. A szerzetesi étkező lambériájába beépített, dekoratív virágok, vázák között elhelyezkedő rokokó képecskék az Újtestamentum történeteiből vett jelenetek összefüggő sorát adják. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy ki állította össze a refektórium berendezésének művészeti, szűkebben képi programját. Lehetséges, hogy éppen a támogató, Androvics Miklós kanonok volt 86 14. kép Puttó a Kispréposti palota rizalitjának homorú oldalfalába mélyített szoborfülkékben
