Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély rokokó kertje és amit az ábrázolásokról leolvashatunk
H. SZILASl AGOTA „A madárháznak a kerttel is érintkező keleti sarkán emelkedik az öt öl magas víztorony - folytatódik Bél Mátyás leírása, s megfigyelései fontosak lehetnek számunkra, hogy a Fuorcontrasti kert kútjainak működéselvét megértsük. A tetején fedett víztartály van, (ahová a vizet) lovak segítségével kell felszivattyúzni az alatta levő kútból; amely azután nemcsak a kert öntözésére szolgál, hanem a hátul leeresztett vizet csöveken keresztül eljuttatja a kúria régi medencéjébe, és innen, bár vékony sugárban, olyan magasra szökken, amint mi magunk is láttuk, hogy az így felhajtott víz a palota lakószárnyával egyforma magasságig szökik a magasba a mélyből és hull vissza. Nem akarjuk elősorolni mindazt a szépet és uralkodói lakhelyhez illőt, amit a palota előtt és mögött hozzáépítve megnéztünk.’’Ai - zárja le a személyes élményként megélt látogatásának tapasztalatait. Barkóczy Ferenchez több kert létesítését vagy legalábbis tervét tudja a kutatás kötni, hiszen hagyatékában, az esztergomi prímási könyvtárban sok kertterv, kerti lak, kerti szobor, kertművészeti elképzelést megörökítő rajz, vázlat maradt fenn. Ilyen a Lippay György pozsonyi érsekkertjét megújító terv is, de megmaradt az esztergomi érsekkertre vonatkozó iratanyag is ahhoz kapcsolódóan, hogy Barkóczy kezdeményezte - sajnos rövidre szabott prímási tevékenysége miatt beteljesületlenül - az érsekség visszaköltöztetését a királyi városba.4*’ Az egyházi építkezésekhez kapcsolódóan különleges jelentéssel felruházott kert célja a régi filozófia alapján az égi, túlvilági, isteni rend megteremtése, megjelenítése volt. Hitük szerint a káosszal szemben - a vad természettel ellentétben - az ideális, harmonikus állapotot szimbolizálja, hiszen az egész világ tükröződik benne. A Barkóczy által megrendelt tervek, köztük kerttervek, rajzok közül több HazaelM. Hugó (em. 1753-1778) szervita atya, egri püspöki majd esztergomi érseki geometra nevéhez köthető.4' Szaktudását jelzi, hogy Barkóczy prímási kinevezésekor két embert vitt magával Egerből Pozsonyba: Rösszl Ferdinánd püspöki matematikust, számtartót, építési felügyelőt és őt, a finom kivitelű, szép rokokó cartouche-sokkal díszített birtoktérképek, pl. Eger ( 1753) és Pozsony város telekhatár-térképének rajzolóját. A püspök egri alkalmazottai közül 1760-ban 240 Ft-os éves fizetésével az élen állt.48 Fennmaradt térképei és rajzai minőségét ismerve benne látja a szakkutatás az egri érsekkert 1750-es években történt átalakításának, de a Fuorcontrasti kastélykert tervének elkészítőjét is. A viszályoktól távoli kastély A Fuorcontrasti kastély építésére - tervezőjére, építőjére - vonatkozóan hiányoznak az adatok, de 1747-ben, valószínűleg a kastély építésével egy időben megkezdődik a kert kialakítása is, melyre egy fennmaradt, már említett (ritka) adat utal. E szerint a kert elkerítéséhez 102 ezer padlót és 840 faoszlopot vágtak ki a környező falvak lakosai.49 Később több kisebb adat utal arra, hogy a munkálatok folyamatosak: a híd, a kapu és az oszlopok elkészítéséért Zőgyi János faragó molnár vesz fel pénzt 1756- ban,5° s elekor bizonyos erdőterületet is kivágnak a kert számára. Wildinger Illés ácsmesternek^1 fizetnek érte. Az új kút kialakítása is ekkor történik. Ez nyilvánvalóan a kert díszkútja lehetett. Díszkútjának kialakításáért 1758-59-ben Wimber János György budai városi kútmester52 is fel vett 38 Ft-ot, és ennek ónszerkezetét Felice Santina itáliai ónöntő53 készítette, illetve öntötte át. Ekkor Tomasso Ferrara itáliai származású tárkányi márványfaragó54 és Carlo AdamC' illetve Giovanni Battista Scala márványosok is szerepelnek a számadásokban.56 Az egri iparosok közül itt dolgozik Wildinger Ignác ács, Müller Ferdinánd 6. kép Magyar festő: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély, olaj, vászon 34x38 cm DIV Képzőművészeti gyűjtemény Ltsz.: 55.547. (fotó: Szinok Gábor) könyvében ( 1943.211., 228.). A rajzot a szerző 1942-ben találta az érseki levéltár rendezetlen tervanyagában, mely azóta elkallódott. U.O. 295.82. jegyzet. 45 Bél 2001.132-135. 46 Fatsar 2008.20. 47 Egyéb munkái: Eger várostérképét 1753-ban, Gyöngyössolymos felmérését 1754-ben készíti el. 1759-ben Grassalkovich Antal megbízásából készíti Miskolc első ismert térképét, ugyan erre az évre keltezett a diósgyőri várról készült rajza, melyet Sicha György Lukács nyomán készített. 1777-ben hivatkoznak rá az egri rácok (Barkóczy mérnökére, Hazael atyára), akinek terveit 1778-ben másoltatták le. Az egri érseki és a Heves megyei levéltárban számos, szép rokokó cartouche-okkal díszített határtérképe található. 48 Dercsényi- Voit 1969.147., 338. 49 MNL HML ÉrsGazd L V Classis, fàsc. C. No. 72. v.ö. Dercsényi-Voit 1972.738. 50 Dercsényi- Voit 1969.423. 51 lia 417-418. 52 (ia 418. 53 lia 394. 54 lia. 325. 55 Carlo Adami ( 1729 1790-es évek vége 1800-as évek eleje) Lugánóból származik. Kőfaragó, szobrász, stukátor, márványos. Magyarország több településén vállalt szobrászi munkákat. 1765-ben az egri irgalmasok kórházában ápolták. Az 1770-80-as években Süttőn él. 1793-tól pesti polgár. Dolgozott Esztergomban, Vácott, Pápán, Budán. Dercsényi Voit 1969.306. 56 MNI, HML ÉrsGazd L szdm. 1758 59.1761.755.sz.
