Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély rokokó kertje és amit az ábrázolásokról leolvashatunk
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4. asztalos, Hofner János lakatos 1758-ban. A kőművesmesterek közül Szantner Ferenc ( 1758) és Pichler György ( 1761 ) neve említhető. Továbbá Singer Mihály szobrász özvegye díszítő faragványok és bútorok elkészítéséért vett tel munkabért 1759-ben. Gróf Barkóczy Ferenc püspök 1740-es évek közepén épített felsőtárkányi Fuorcontrasti nyaralókastélyáról és annak kertjéről, pompájáról, majdan pusztulásának okáról, többen és több okból írtak. Szmrecsányi Miklós kutatásaihoz - aki 1932-ben és 1937-ben a modern művészettörténet írás helyi jeleseként először hírt adott róla5 - csatlakozott a Heves Megye Műemlékeinek egri barokk fejezeteit író Voit Pál 1969-1972-ben. Majd Bárdos Kornéltól,57 57 58 Entz Gézától és Bitskey Istvántól tudunk meg ezt-azt az ott zajló életről - elsősorban a minoriták és a ferencesek História Domusainak feljegyzéseiből tájékozódva. 1996-ban pedig Sugár István az, áld a palota luxuskivitelű berendezésének 1761-es leltárát közli. Sugár igyekszik meghatározni a palota feledésbe merült fekvését, a felsőtárkányi hegyek-völgyek erdeiben való valamikori elhelyezkedését is. Egy korrekt szakdolgozat is született a kastélyról, elsősorban annak berendezéséről, mely publikálásra került (B. Illés Virág). A Sugár által közölt leltáron kívül túl sok írott forrás nem maradt fenn az Eszterházy Károly által lebontatott rokokó épületről és kertjéről. Megjelenését, a kortársak szerinti „tündérpalota” jellegét tehát most néhány korabeli festményről idézzük meg. Az első közlők kettő képet említenek, de újabban már öt azonosítható ábrázolásra hivatkozva tudjuk visszaidézni az egri barokk-rokokó építészet és kertművészet ezen európai minták és mérték szerint megépített remekművét. Már 1747-ben, két évvel Barkóczy beiktatása után, hallani a felsőtárkányi tavak fölött épülő nyaralókastélyról. A Római palazzók ünnepélyesen nyugodt falsíkja helyett - melyeknek Rómában Barkóczy még igézetében élt - a francia ízlésű, élénkebb tagoltságú, divatossá vált stílust választotta. A mozgalmas homlokzatkiképzés és a manzárd-te tők játékos körvonalának divatja Németországon és Ausztrián keresztül Magyarországra is elér-57 Forrásai a szerzetesrendek História Domusai, Protokollumai, levéltári adatok. Ezen kívül: Adatok az egri egyházmegye történetéhez. Szerkesztette: Kandra Kabos, Eger, 1887. II. kötet 164 -176.; Gorové László: Eger városának története. Eger, 1876. 58 Bárdos Kornél: Eger zenéje 1687 1887. Budapest, 1987. kezeit, melynek első hazai példája a Savoyai Jenő által 1702-ben építtetett, Johann Lucas von Hildebrand (1668-1745) által tervezett ráckevei kastély volt. A franciás udvari ízlés hatásának legszebb bécsi példája a középrizalitos, sarokpavilonos Belvedere ( 17 14). A barokk főúri reprezentáció e pompázatos épületének is Savoyai herceg volt a megrendelője és Hildebrand mester volt a tervezője. Hatásához mérhető a híres würzburgi érseki palota (épült: 1719-1744 között Balthasar Neumann terve alapján) építészeti megoldása és a belső terének díszítése, rokokó kertjének (Hofgarten) szépsége, mely Barkóczy püspök érdeklődését is felkeltette. Éppen egy ottani látogatása alkalmával figyelt fel az ügyes lakatos inasra, Johann Heinrich Fassolla-ra, akit Kari Philipp Heinrich von Greffenklau hercegérsek ajánlására Egerbe hívott, majd megrendelésekkel halmozott el - elsőként 1758-ban éppen a Fuorcontrastin dolgozott - s művei Eger barokk arculatát a mai napig meghatározzák. Nem tagadható tehát, hogy a nagyúri hajlamok, a pompaszeretet s a művészethez való viszony Barkóczyt azokkal a világi és egyházi hatalmasságokkal hozza rokonságba, akik a barokk fényűzését saját tekintélyük kifejezésére használták. Ennek egyik tipikus emléke volt a felsőtárkányi erdős dombháton felépített kétemeletes kastély és elengedhetetlen részeként a reprezentációját fokozó kert - gazdagságáról a ránk maradt ábrázolások és az említett 1761-es inventárium adnak némi ízelítőt. A Fuorcontrasti kastély ábrázolásai Barkóczy Ferenc ülő portréja Az egyik legfontosabb ábrázolás Barkóczy Ferenc 1753-as portréján59 tűnik fel a széthúzott függöny mögött feltáruló háttérben. A képet Johann Lucas Huetter, magyarosan Hutter János Lukács (? - Eger, 1760)60 morva származású irgalmas rendi 59 olaj, vászon 148x109,5 cm Dobó István Vármúzeum Líceumi Múzeum letéti anyagában Ltsz.: 55.345. 60 Johann Lucas Huetter - 1753-ban bukkant föl először Egerben. A hagyomány szerint morva származású festő. 1754-ben juniorátusi évének leteltével szerzetesi fogadalmat tett, és Egerben lépett be Istenes Szt. János betegápoló rendjébe. Származásáról, születésének helyéről és időpontjáról nincsenek pontos adatok. Az sem ismert, hol és mikor tanulta a festőmesterséget. 1753-ban, működésének első ismert esztendejében készült művei alapján tanult, rutinos festőnek kell tartanunk. Ez időtől folyamatosan dolgozott Egerben és környékén, egészen 1760- ban bekövetkezett haláláig. Huetter rendi nevén Fr. Luca szerzetes-festői tevékenységének mindössze hét esztendeje alatt megközelítőleg száz festményt készített. Megrendelői főként az 7. kép Fra. Johann lateas Huetter (? - Eger, 1760): gróf Barkóczy Ferenc püspök portréja, 1753 olaj, vászon 148x 109,5 cm D1V, Líceumi Múzeumból Ltsz.: 55345. (fotó: Ifonyainé Nagy Éva) 82
