Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)

B. Gál Edit: A gyöngyösi Orczy-kert - Veteményeskerttől a díszkertig

B. GAL EDIT

7. kép Díszkút az épület mellett. A kútból a víz az előtte kialakított kis medencébe folyt (MTM MM Wiltner-hagyaték)

8 a-b. kép Orangerie mintakönyvbeli ábrázolása a megépült „pálmaház" egy 1940-es évekbeli fotón (MTM MM fotógyűjtemény)

Gyöngyösön helyezkedettel Miután az itteni kastély kertjét közel 10 év alatt mintaszerűvé átalakította, 1866-ban Bartakovics egri érsek hívta megfőkertészéül, mely meghívást elfogadván, hä évá töltött Egerben, a honnan 1873- ban végleg Budapestre költözött."16

Az általa kialakított angolparkról az első ábrázolás egy 1867 körüli térképen szerepel.

A kert hatalmas zöld tömbje szinte beleolvadt a környező dombokba, s még nagyobbnakláttatta valós méreteinél. A park kacskaringós sétaútjait az épület északi oldalán kialakított tágas térség törte meg. (6. kép) Az utak mentén kőpadok álltak. A parkban három szökőkutat/díszkutat említenek. Az egyik az épület északkeleti szegleténél volt. Talapzaton álló, bronzból készült, antik görög szoborra emlékeztető, korsós nőalak. A víz a korsóból folyt az előtte lévő kis medencébe. (Visszaemlékezők szerint a szobrot az 1950-es években eladták a MÉH-be.) (7. kép) E mellett a kút mellett hatalmas páfrányfenyő állt. A másik díszkút helye felsőtárkányi mészkőlapokkal lefedve még ma is megtalálható a kert déli részén, a földszintes gloriett közelében. Mesterséges dombok tették változatossá a környezetet. A kert északkeleti szegletén állt az igen kecses formájú, vas-üveg szerkezetű neogót üvegház, csúcsban végződő pillérei közt nagyméretű nyílásokkal. Az Orangerie a délszaki növények, a citrom- és narancsfák átteleltetésére szolgált. Pontos építési idejéről nincs adatunk, de stílusából ítélve mindenképpen a 19. század első felére tehető. Az eredeti épületről két felvétel maradt meg az 1940-es évek végéről, valamint egy, valószínűleg mintakönyvben szereplő akvarell fotómásolata. Az épület 9 m széles, 20 (27) m hosszú és 10-12 m magas volt.1 (8a-b. kép) E mögé, a kert északkeleti sarkába kerültek a gazdasági épületek, pl. a kertészház, valamint itt volt a gyümölcsös és a veteményeskert. Az északi részen a térkép egy nyitott térséget jelez, ahol félkörben oszlopok (?) álltak. Rendeltetése ismeretlen. A visszaemlékezések szerint az 1930-as évek végén volt ezen a részen egy tisztás - már az oszlopok nélkül -, s mögötte kőrisfák és bokrok sora húzódott, hasonló módon, amint a térkép mutatja. A tisztás „belsejében" kőpad állt csigavonalas kő „karfával”. A visszaemlékezők két-három ilyen pádról tudtak. Az 1880 körül készült kataszteri térkép nem jelzi ezeket az „oszlopokat”. (9. kép) A földesúr Pesthez hasonlóan ide, vidéki

16 Kertészeti lapok 1889. december / 12. szám https://adtplusarcanum. hu/hu/view/KerteszetiLapok_1889/?query=Gy%C3%B6ngy%C3%B6s%200rczy%20kert&pg=336&layout=s [letöltve: 2018. 03.22.9:30.]

17 Szapáry Sarolta nevelőnőjének, a francia Clementine Catala fivéréhez intézett leveleiből tudjuk, hogy nyáron gyakran reggelizett a család az oran geriében.

63