Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Pataki Katalin: Források, kutak, falak - A hatvani kapucinusok kolostor kertjének nyomai
PATAKI KATALIN Pataki Katalin FORRÁSOK, KUTAK FALAK A HATVANI KAPUCINUS KOLOSTOR KERTJÉNEK NYOMAI* Kiss István Péter emlékére Bevezetés Miközben a Magyar Királyság területén alapított kapucinus kolostorok átfogó építés- és művészettörténeti feldolgozása ugyan még várat magára, addig a magyar, szlovák és horvát nyelvű szakirodalom már számos tanulmányt és monográfiát szentelt az egyes kolostoroknak és különösen azok épületegyütteseinek.1 Ennek köszönhetően számos olyan részletet ismerünk, amelyek a 17. és 18. század folyamán alapított kolostorok évtizedeken át épülő templomaival és rendházaival organikus egységet alkotó és azokkal együtt formálódó kertek kialakulásának, funkcionális differenciálódásának folyamatába engednek bepillantást. Annak ellenére, hogy egy-egy kolostortelek kijelölése vagy az építéstörténeti adatok ismertetése kapcsán rendszerint a kertekre vonatkozó információk is felbukkannak a szakirodalomban, ezek többnyire perifériális adalékok maradnak az épületekre koncentráló narratívákban, amelyek között az összefüggések és kapcsolatok feltárása eddig még nem történt meg.2 A jelenlegi tanulmány ezt a hiányt igyekszik betölteni egy esettanulmány segítségével: a hatvani kolostorkert kialakulásának folyamatát követve és más kolostorok példáival összevetve vizsgálja a kapucinusok telekválasztási és kertkialakítási gyakorlatának jellegzetes mintázatait, valamint a telek kijelölése körüli események részletes bemutatása révén arra hívja fel a figyelmet, hogy a ké* A tanulmány megírására a mainzi Leibniz Institut fur Europäische Geschichte ösztöndíjasaként volt lehetőségem. Köszönettel tartozom Varga Kálmánnak, aki felhívta figyelmemet a hatvani kapucinusokhoz kapcsolódó gazdag forrásanyagra és Bemát testvérnek, világi nevén Bartucz Tamásnak, aki mind a kapucinusok móri levéltárában, mind a távolból segítette és támogatta a munkámat. Hálás vagyok H. Szilasi Ágotának, aki a Hatvány Lajos Múzeum igazgatójaként lehetővé tette számomra, hogy a mindennapi teendők mellett a kutatómunkára is kellő figyelmet fordíthassak és évek óta gondja van arra, hogy a munkám eredményei napvilágot lássanak. A latin nyelvű források feldolgozásához nyújtott segítségért Bujtás Annának és Jónás Imre Máténak tartozom köszönettel. 1 A móri, budai, pozsonyi, tatai és hatvani kapucinus kolostorok látképeit, alaprajzait és egyéb képi ábrázolásait közli Lóvéi 1994. 517 538. Egy lehetséges átfogó vizsgálat vázlata, amely az egyes rendházakra vonatkozó szakirodalomról is áttekintést nyújt Kerny 2009. 12 -30. Az egyes kolostorokról 2009 óta újabb tanulmányok jelentek meg. Máriabesnyőről: Varga 2011., Farbaky FarbakynéDeklava201 1.367-378., Hatvanról: Pataki 2011.161 176., Pécsről: Sí ptár 2009. 189-195., a móri és bodajki rendházakról: Siptár 2015. 195- 212. A szlovákiai - bazini (Pezinok), pozsonyi (Bratislava) és holicsi (Flolíc) - kolostorokról több tanulmány jelent meg egy doc. Mgr. 1 .adislav Tkáéik, PhD. által vezetett szlovák kutatócsoport által elnyert pályázat eredményeként, 2014 és 2016 között. A “Szlovákiai kapucinus építészet fenomenológiája és kultúrtöténete” (Fenomenológia kapucínskej architektúry a kultúrne dejiny Slovenska) című projekt kapcsán megjelent publikációk bibliográfiai adatairól és a bazini kolostor egyidejűleg zajló felújításáról tájékoztatnak a következő weboldalak: https://www. portalvs.sk/sk/prehlad-projektov/kega/8545 és http://www.projektpezinok.com [utolsó letöltés: 2018. április 28.J. A horvát nyelvű szakirodalom átfogó ismertetését nyújtjajosipa Alviz Slikarstvo XVII. i XVIII. stoljeca u kapucitiskim crkvama i samostanima u Hrvatskoj. című, 2015- ben megvédett doktori disszertációja, amely elsősorban a horvátországi kapucinus kolostorok és templomok 17. és 18. századi festményeinek ikonográfiái és kultúrtörténeti elemzésére koncentrál, de egyúttal a horvátországi kapucinusok itáliai, stájerországi és osztrák-magyar provinciákkal fenntartott kapcsolatát és a helyi lakosság körében végzett pasztorációs tevékenységük reprezentációját is vizsgálja. A doktori értekezés angol nyelvű összefoglalója és teljes szövege online elérhető: http://darhiv.ffzg.unizg.hr/id/eprint/8231 . 2 Egy figyelemre méltó kísérlet Siptár 2015.200.28. lábjegyzet. sőbbi haszonkertek kialakítására is alkalmas telek (vagy telkek) megszerzése a kolostoralapító szerzetesek számára rendkívül fontos kérdés volt. A kert folyamatos fejlődése, egyre sokrétűbb hasznosítása és bővítése pedig az építkezésekkel párhuzamosan kibontakozó, jelentős anyagi és emberi erőforrások mozgósítását igényelte a rendtől. A hatvani kapucinus kert történetének rekonstruálása lehetővé teszi a haszonkert belső differenciálódásának, azaz a különféle haszonkerti egységek különválásának és az omamentális és rekreációs elemek megjelenésének nyomon követését. A kolostori kertek tipologizálásának lehetőségei és határai Fatsar Kristóf Magyarországi barokk kertmüvészet című könyvében, a rendházak kertjeinek szentelt fejezetben, több szempontot is számba vesz a kolostori kertek lehetséges tipologizálásával kapcsolatban. Véleménye szerint a városi és vidéki kolostorok kertjei között jellemző különbségek nem mutathatóak ki; az adott kerteket elsősorban az illető szerzetesrend, illetve azon belül is az egyes rendházak gazdagsága, a kertekkel kapcsolatos igény- és szokásrendszere határozta meg. Míg a remeterendek esetében, elsősorban a kamalduli kolostorok vizsgálata során a díszkertek kialakításának meglehetősen konzekvensen és egységesen követett mintáira mutat rá, a kapucinusok kapcsán csak a máriabesnyői kolostor teraszos kialakítású „fuggőkertecskéiről” tesz említést, a rend további kolostoraival való összevetés nélkül.2 Fatsar különbséget tesz a díszítő, illetve közösségi funkciót ellátó kertek és a rendházak szükségleteinek ellátására kialakított haszonkertek között,4 ugyanakkor a haszonkertek általános tárgyalásakor azok díszkerti jellegű kialakításának lehetőségére is felhívja a figyelmet, megállapítva, hogy ,,[a] lényegi különbség, amely a hasznokertet omamentálissá teszi az, hogy a tábláknak szegélyágyásai vannak, esetleg alaprajzuk is változatos, de mindenképpen szabályos módon kialakított. [...] A gyümölcsösök a boszkéknak, a konyhakerti táblák pedig a partereknek feleltethetőek meg és a gyakorlatban helyettesítették is ezeket a díszkerti elemeket.”2 Fatsar Kristóf megállapításait a továbbiakban is érdemes szem előtt tartanunk, mivel a kapucinus kolostorok esetében elsősorban haszonkertekről beszélhetünk, amint azt Walther Hümmerich a rajnavidéki kapucinus provincia kolostorainak építészeti jellemzőit vizsgáló, rendkívül részletes adattárat és 3 Fatsar 2008.30-32 4 Fatsar 2008.31. 5 Fatsar 2008.33. 45
