Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Pataki Katalin: Források, kutak, falak - A hatvani kapucinusok kolostor kertjének nyomai
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4. gazdag képanyagot bemutató könyvében megállapítja. Hümmerich egy rövid alfejezetet szentel a kolostorok kertjeinek, amelyben arra a megállapításra jut, hogy a kertek mérete és funkcionális differenciáltsága is erősen változó lehetett. A városokban létrejött kolostorok is rendelkezhettek tekintélyes méretű telekkel, mint például a speyeri kolostor, ahol még halastó számára is volt hely, de a nagyobb városokban, így például Frankfurtban, erősen korlátok közé is szorulhatott a terület esetleges kiterjesztése és egy nagyobb kert kialakítása. A városi kolostorok esetében elsősorban a saját, azonnali felhasználásra szánt vagy nehezen tartósítható konyhakerti növények termesztése volt a kert elsődleges funkciója, de emellett bogyós gyümölcsök, gyümölcsfák és gyógynövények termesztésére is akadt példa a rajnavidéki rendtartományban. A külvárosokban vagy vidéki területeken felépített kolostorok általában nagyobb méretű telkeken jöttek létre, ahol a haszonkerti funkciók mellett a rekreációt segítő díszkertek kialakításához is elegendő tér állt a szerezetesek rendelkezésére. A kertek közvetlen építészeti környezetét általában gazdasági épületek, műhelyek, istállók és cselédlakok alkották. Itt volt a pestisház is, mely Hümmerich megállapítása szerint nem a pestis során ápolt betegek elszállásolásának helye volt, hanem a betegeket gondozó és ezáltal fertőzésveszélynek kitett szerzetesek elkülönített lakhelyeként szolgált. A kutak és napórák egyszerre töltöttek be praktikus funkciót a kapucinus kertekben és szolgáltak azok díszítőelemeiként, a rajnai provincia esetében azonban hiányoztak a kis kerti házikók és az időnként azokhoz kapcsolódó tekepálya, amelyek a dél-, illetve délnyugat-német kolostorokban időnként előfordultak. Ez a regionális különbség abból adódhatott, hogy a pihenéssel és játékkal kapcsolatos tevékenységek megítélése rendtartományonként eltérő lehetett6 7 Az osztrák-magyar kapucinus provincia, amelyhez a magyarországi kolostorok is tartoztak, még nem képezte hasonlóan alapos tanulmány tárgyát, így a többi rendtartománnyal való öszszehasonlításokra is csak korlátozott mértékben van lehetőség. Arra a kérdésre vonatkozóan azonban, hogy a magyarországi kolostorépületek alaprajzai a központi, azaz a római anyakolostor, más itáliai rendházak vagy a szomszédos cseh, illetve osztrák rendtartományok építészeti mintáinak hatását tükrözik-e, Kerny Terézia egyértelműen az ausztriai, elsősorban a bécsújhelyi kolostor mintaadó szerepét állapította meg.’ Jóllehet a többnyire fallal körülvett kapucinus telkekről készült alaprajzok a kertek tekintetében is fontos forrásokként szolgálhatnak, figyelembe kell vennünk, hogy a kolostorkertek funkcionális tagoltsága és „többrétegűsége” csak korlátozott mértékben olvasható le róluk és hasonló általános érvényű megállapításokhoz a narratív források széles körű vizsgálata és összevetése lenne szükséges. Ennek ellenére feltételezhetjük, hogy a magyarországi kolostorok térkialakítási mintái nemcsak az épületek, hanem az udvarok és kertek tekintetében is hasonló előképeket követtek. Ugyanakkor a magyarországi kolostorok lehetséges egymásra hatását 6 Hümmerich 1987.139-142. 7 Kerny 2009.15. sem hagyhatjuk figyelmen kívül : a hatvani rendház egy alapítási lánc köztes láncszemét is képezi, mivel első szerzetesei a Budai kolostorból érkeztek 1729-ben, valamint 1763-ban, a máriabesnyői rendház alapításakor pedig már a hatvani kapucinusok közül kerültek ki az első áttelepülő szerzetesek. így, számos más tényező - rendtartományi minták, földesúri-patrónusi támogatás hatása, vidéki és városi környezet sajátosságai, terepviszonyok stb. - mellett, az alapításban résztvevő, többnyire földrajzilag is a legközelebb eső kolostor hatásának vizsgálata is lehetővé válik. Telekhatárok - egykor és ma Az egykori kapucinus kolostorok telekhatárai - és az általuk körülfogott egykori kertek - városképi elemként mára nagyrészt érzékelhetetlenné váltak: felaprózódtak, részben vagy egészben beépítésre kerültek, falaik és növényállományuk elpusztult, és a település-szerkezetre gyakorolt hatásuk nyomai már csak légifelvételeken vagy térképeken fedezhetőek fel, különösen, ha a kolostor már II. József idején, azaz az 1780-as években feloszlatásra került. A hatvani kolostor, melynek falmaradványai a jelenlegi városháza épületében még fellelhetőek, jelentős méretű területet birtokolt a város központjában, és a török kori végvárból mezővárossá alakuló település teiekszerkezetének egyik meghatározó elemeként befolyásolta annak alakulását. A kapucinusok 1729-ben érkeztek Hatvanba, a mezőváros akkori földesura, Stahrenberg Gundacker Tamás hívására. A kolostor és temploma 1736-ra készült el és mintegy ötven éven át volt jelen a település életében, mígnem 1787-ben, II. József rendeletére feloszlatásra került. A kolostort és templomát 1796-ban sóházzá alakították, az egykori kert felaprózódása valószínűleg ekkor vette kezdetét.8 A kolostortelek északkeleti határa a mostani Iskola utca déli, azaz az iskolával szemközti oldalával esett egybe, ahol a házak falai és pincéi feltehetően még a rendház gazdasági épületeinek maradványait őrzik. A Hunyadi téren, a Tűzoltóság garázsépülete és a piac melletti házsor hátsó kertjei mentén azonosíthatjuk az egykori telekhatár vonalát. Itt a kert kerítésének falmaradványai még helyenként fellelhetőek. A kolostor délkeleti fala a piac parkolóján át, a Kossuth Lajos utca házai mögötti kertek mentén és a volt városi könyvtár épületének udvarán át húzódott, végül a telek négyszöge a Városháza főtéri homlokzatának vonalával zárult.9 Amennyiben lehetőségük nyílt rá, a kapucinusok már az alapításkor igyekeztek arról gondoskodni, hogy a leendő rendház telkének mérete és természeti adottságai alkalmasak legyenek a kolostor szükségleteit ellátó haszonkert számára is. így például az 1696-ban létrejött móri kolostor telkének kiválasztásakor szempontként merült fel, hogy az a falu templomától távolabbi helyen legyen - a szomszédos völgyben -, ahol nagyméretű kert is kialakítható.10 A pécsi rendház alapításakor, 1698-ban, Radanay Mátyás pécsi püspök jóváhagyásával, Máthai Visa János kanonok a kapucinusoknak adományozott területet több, egymás mellett fekvő telek egyesítésével hozta létre: egy, a pá-8 A hatvani kolostor építéstörténetéről és kertjének kialakításáról érintőlegesen: Pataki 2011. 166., 172. A sóházzá való átalakítás terveit lásd: MNL OL T 62 1195/1 -5. 9 SiptAr 2009.190. 10 Siptár 2015.197-200. 46
