Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Somoskői Viktor: Vadaskertek a középkori Magyarországon
SOMOSKŐI VIKTOR mindenesetre azt tudjuk, hogy Magyarországon már az Árpád-házi királyok idején léteztek ilyen létesítmények. Az első határozott utalás a 13. század első feléből származik: egy 1238- ban kelt oklevél a Vas megyei Zsédénypusztának Obulgán fiai részére történő odaítélésekor készült határleírása„ad hortum bestiarum’ megjelöléssel említ vadaskertet.101 A 13-14. században több vadaskert említésével találkozunk, azonban a történelmi emlékek még nem sokat árulnak el róluk. 1256-ból származik IV Béla adománylevele a zólyomi vadaskert őrei részére,103 104 105 melyet az uralkodó 1263-ban megerősített,lto akárcsak IV László király 1274-es oklevele.106 Molnár László tesz említést a liptói népek 1265-ből származó kiváltságleveléről, mely az elvégzendő munkálatok között a vadaskert körüli foglalatosságokat is felsorolja.10' 1288-ban Péter nádor a Zách nemzetiség Gömör megyei birtokainak adományozásáról szóló okiratban, a Csákány-föld szomszédságában Gömör vár vadaskertjét és vadászóhelyét említi.108 1318-ban László kalocsai érsek, midőn a nyitrai egyházat ért károk miatt kiátkozást végez, vadaskert-kerítésről tesz említést.109 1355-ben az egri káptalan előtt Lőrinc ispán a diósgyőri remetékkel egy malomért és az ahhoz tartozó földekért elcseréli a Csanyik-völgyben lévő területet, hogy ott a király részére halastavat és vadaskertet létesíthessen.110 Herz József írja a szlovákiai vadaskertek történetének áttekintésében, hogy Nagy Lajos egy 1362-ből származó feljegyzés szerint, a liptói Csemicén is építtetett vadaskertet,111 míg Zolnay László közléséből ismerjük azt az 1367-ben kelt oklevelet, mely említi a sárosi vár vadaskertjét.112 A vándorló udvartartás megszűntéig, a jelentősebb királyi rezidenciákat palaciumok és kúriák övezték, melyeket szinte kivétel nélkül kertekkel és parkokkal vettek körül, amikben természetesen vadakat is tarthattak. Vadaskertje azonban nem csak az uralkodóknak lehetett. A központi hatalom gyengülésével ugyanis a királyi birtokok jelentős része nagybirtokosok kezébe került, ezen területeken pedig további kerteket rendeztek be. Érdemes megemlíteni Csák Máté Trencsén vára alatti vadaskertjét113 és az Abák rozgonyi vadasát,114 akik feltehetően saját kertjeikben is igyekeztek túltenni az uralkodón, ezzel is kimutatva hatalmukat. A korszakban egyházi méltóságok tulajdonában is voltak vadaskertek. Az esztergomi érsek birtokában állt a Nógrád megyei Vadkert,115 1283-ban pedig az érsek udvarnokainak lakhelye is itt volt. („Condicionarij nostri de Wodkerth, videlicet plaustrales, sanctiferi et Curbungiones'”)."6 Oláh Miklós Hungáriájából tudjuk, 103 Hazai okmánytár Vili. 1891.33. 104 Magyar erdészeti oklevéltár 1.1896.31. vő. CD IV 2.1832.213-214. 105 Uo. 38. 106 CDV.2.1829.187. 107 Molnár 1985.570 108 DL 1233 vő. Magyar erdészeti oklevéltár I. 1896.16. 109 CD Vili. 2.1832.175. 110 Anjoukon okmánytár. VI. 1891.278. 111 Herz 1979.70. 112 Zolnay 1971.138. 113 Molnár 1985.570 114 Uo. 115 Gyórffy 1998.315 316. 116 Az esztergomifőkáptalan fekvő s egyéb birtokaira vonatkozó okmányok tára 1871.79. hogy a 15. században, Dömösön ugyancsak létezett egy érseki vadaskert. Mint írja: „A Duna partjára néz és körülbelül a hegyláb szélén van egy másik királyi palota, ezt gyönyörű kert és az esztergomi érsek vadaskertje veszi körül, Esztergomtól egy olasz mérföldre Zolnay László más érseki rezidenciák környékén is feltételezi vadaskert meglétét, ahol vadászkastély vagy nyaraló állt. Ilyen az Esztergom és Pilismarót közötti Akospalotája,118az Estei Hyppolit által építtetett gerecsei Pusztamarót,119 az Ipoly vidéki Drégely vadászkastélya, illetve a Helemba szigeti érseki nyaraló.120 1448-ban, egy malomügylettel kapcsolatban említik az egri püspöki vadaskertet.121 Ezt 1480 körül Nagylucsei Orbán püspök kibővítette és hozzákapcsolta Tihamér falu egy részét.122 Estei Hyppolit, egri püspök tulajdonában még fácánoskertek is voltak a Komárom megyei Gután és Naszvadon, melyek 1489-ben az érsek udvartartása számára szolgáltatták ennek a madárnak a húsát.123 Ugyancsak az egri püspökség tulajdonát képezte a Felsőtárkányi vadaskert, melyről feltételezhető, hogy 1493-előtt keletkezett, mivel az ekkor készült Bakócz-kódex már említi a vadaskertet, a püspöki díszkertet, a pisztrángos tavat, a majoros házat és a püspöki palaciumot.124 Olykor városok is lehettek a vadaskertek tulajdonosai. Erre példa a váradi káptalan 1406-os oklevele, amely Szatmár városának vadaskertjét említi („ortum seu indaginem ferarum fuisse... ”).125 A váradi káptalan 1430-ban kiadott másik oklevélben ismételten említi ezt a vadaskertet, amely később a Bélteki Drágffy család birtokába, majd, mint az „erdődi vadaskert” a Károlyi család tulajdonába került.126 Az első ismert fácánoskert létesítése Luxemburgi Zsigmond nevéhez kötődik, a Pozsony megyei Királyfán. Az egykori királyi birtokot Villa Regia néven is említik, ahol Zsigmond, Mária királyné számára is kastélyt építtetett, s mellette saját részre vadaskertet és fácánost rendezett be.12 A vadaskertek főleg a reneszánsz alatt indultak fejlődésnek. Bonfini a következőt írja Mátyásról: Yisegrádon a régi királyoknak a hegycsúcson fekvő vára alatt épült udvarát, úgy kibővítette kertekkel, vadasokkal és halastavakkal úgy felszerelte, hogy az épületek kiválósága másokét felülmúlni látszik... 028 A visegrádi vár környékén lévő vadvilágról Oláh Miklós is megemlékszik: „Visegrád város, német nevén Plintenburg, Budától észak-nyugatra öt mérföld távol van, a Duna partján települt, óriási erdők tövében, amelyekben hiúzok és más vadak élnek.”119 A tatai vadaskert építése is erre az időszakra tehető, melyről ugyancsak Bonfini tesz említést: „... és mert ez a Duna közelében egy zárdát alapított és egy falut épített, a faluval együtt most azt is 117 Oláh 2003. (mek.nii£hu/06000/06072/html/gmolah0003Jitml) 118 Zolnay 1961.201. 119 Voit 1957.46. 120 Zolnay 1961.202. 121 DL 20 9953 122 MNL11ML X11.3a. 13. Liber 13. pag. 34. 123 Nyáry 1872.300. 124 Adatok az egri egyházmegye történetéhez 1887.411. vö. Voit 1972.730.738. 125 Zsigmondkori oklevéltár II. 1958.640. 126 CD. X. 7.1843.307. 127 Molnár 1985.570. 128 Bonfini 1995. (www.balassik.iado.hu/BB/netre/html/bonrmi.html) 129 Oi .áh 2003. (mek.nii£hu/06000/06072/html/gmolah0003.html) 39 I
