Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Somoskői Viktor: Vadaskertek a középkori Magyarországon
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES JOVOJE 4. 4. kép A Buda-nyéki vadaskert emlékműve Tatának hívják, ahol a mi időnkben az isteni Corvinus Mátyás nevezetes királyi palotát épített állatkerttel, tóval.”130 A szintén reneszánsz ízlésvilágának megfelelően berendezett Buda-nyéki vadas bővítése II. Ulászló idején is folytatódott, amikor a kert oldalához kapcsolódó palota megépült.131 132 Bonfini részletesen foglalkozik a budai királyi palotával, megemlítve, hogy a királynak Buda határában egy másik villája is van, amely mellett „az erdei vadaknak terjedelmes vadaskertje található.”m Az általa írottakat Oláh Miklós is megerősíti: „Budától északra van a királyi vadaskert, Nyék a neve. Kerítéssel övezték. Erdeje nem éppen sűrű, kellerndes tisztások tarkítják. Szélén a királyi vadászkastély áll, nagyszerű épületekkel."133 Erre a két forrásra támaszkodva találta meg az 1930-as évek folyamán Garády Sándor a buda-nyéki vadaskertet, a mai Hű130 Bonfini 1995. (www.balassikiado.hu/BB/nctre/html/bonfini.html) 131 Oláh 2003. (mek.nii£hu/06000/06072/html/gmolah0003iitml) 132 Bonfini 1995. (www.balassikiado.hu/BB/netre/html/bonfini.html) 133 Oláh 2003. (mek.niifhu/06000/06072/html/gmolah0003.html) vösvölgy út melletti 525 hold nagyságú területen.134 A kert falát mintegy 240 m hosszúságban tárta fel,135 a falak szélességét 60 cm-ben határozta meg.136 (4. kép) II. Lajosról tudjuk, hogy szívesen járt ide vadászni, és gyakran csak késő éjjel érkezett innen vissza a királyi palotába,137 de nem csak magyar előkelőségek keresték fel a nyéki vadast. Zsigmond lengyel herceg számadásaiból tudjuk, hogy ő maga is több alkalommal tartózkodott itt,138 sőt 1526-ban I. Szuiejmán szultán is ellátogatott a buda-nyéki vadaskertben. Erről a Kamalpasazáde, történetíró 1526-1534 között a következőképpen számol be: „Volt ezen a vidéken a hitetlenek királyának egy vadászóhelye, körös-körül bekerítve, mely tele volt a vadak nemeivel (...) A dicső padisah sólymokkal és vadászpárducokkal két ízben kirándulván oda vadászatra, egészen belemerült a vadak űzésének gyönyörébe. ”139 Dzselálzáde Musztafa erről az eseményről így ír: „Budun közelében, a szerencsétlen és nyomorult királynak egy nagy vadaskertje volt, mely néhány hegyet és halmot, síkot és mezőt magába foglalt s melyben különféle vadakat és madarakat tenyésztettek. A győzelmes padisah az erdőbe menvén (...) annyi vadat ejtett, hogy nem lehet elmondani.’’1*0 Criss von Lamberg, I. Ferdinánd fővadászmestere 1529. április 14-én kelt levelében jelentést tesz az uralkodónak a buda-nyéki kert akkori lesújtó állapotáról. Ebben beszámol róla, hogy a vadakat pusztítják, a vadaskert fala pedig több helyen át van törve, így a réseken keresztül a vadak elszöknek.141 Több más magyarországi vadaskert pusztulása ugyancsak a török háborúk idejére tehető, azonban a zárt téri vadtartás eme létesítményei a későbbi korokban is megjelentek, és bár új formában, némileg eltérő szerepkörrel, de még ma is léteznek. Összefoglalás Láthatjuk, hogy a mai vadaskerteknél jóval összetettebb szerepkörrel rendelkező kertek voltak a régi korok vadasai. Miként a középkori Európában, úgy Magyarországon is megfigyelhetjük eme létesítmények különböző formáinak kialakulását és történeti fejlődését. Hazai vadaskertjeink történetének tanulmányozása révén a források szórványossága ellenére is színes képet rajzolhatunk a korszak vadászati kultúrájáról, az udvari élet egy szegmenséről, valamint a korabeli ember és állat kapcsolatának egy sajátos megnyilvánulásáról. 134 Garády 1932.90. 135 Garády 1931.139. 136 Uo. 142. 137 Balogh 1966.162. 138 Divéky 1914.36,52. 139 Tőrök történetírók 1.1893.261. 140 Török történetírók II. 1896.169. 141 Thallóczy 1894.121-124. 40