Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Somoskői Viktor: Vadaskertek a középkori Magyarországon
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4. adományozott a titeli prépostságnak,66 majd egy 1367-es dokumentum a buksi apátság birtokai közt sorolja föl.67 A Nógrád megyei Vadkert (a mai Ersekvadkert) neve ugyancsak több helyen felbukkan, első biztos említése viszont Genthon István megállapításával ellentétben nem 1227-ből,68 hanem 1255-ből származik.69 Szintén a régi nagy vadászatok és vadak emlékét őrizheti nevében Soltvadkert. E falu hagyománya szerint, valaha Solt vezérnek lehetett a vadaskertje, egyik dűlője, melyet „Tyúkos”-nak neveznek, pedig egykoron híres királyi fácános volt.70 A vadkert megnevezés azonban nem feltétlenül azonos a vadaskerttel. A korszakban ugyanis már szokásban lehetett az erdei (vad) gyümölcsösök elkerítése, melyeket ugyancsak illethettek ilyen névvel. Erre enged következtetni egy 1358-ban'1 és egy 1361-ben72 kelt oklevél, melyekben a Vadkert (Wadkerth, Wodkerth) mellett a pomerium (gyümölcsöskert) kifejezéssel találkozunk. Természetesen ez nem zárja ki a lehetőségét, hogy állatokat is tarthattak az ilyen elkerített területeken. Különösen a reneszánsz kor ízlése kívánta meg, hogy a természetnek minél teljesebb együttesében gyönyörködhessenek a kert látogatói. Hasonlóképpen lehet értelmezni a „Vadas” helynevet, mely egyfelől utalhat vadban gazdag területeire, vadászóhelyre, vagy tudatos emberi tevékenység által létrehozott vadaskertre is. A Bihar megyei Vadasa (ma Pelbárthida) említésével már 1277-ben találkozunk,73 míg egy 1280-ban kelt okirat említ egy bizonyos Vadasfalvát („De villa Vodosfalua... In eadem terra Vodos”.)74 A Baranya vármegyei Vadas 1330-ból, egy peres ügyben tanúskodó nemes nevéből (Laur. de Wadas) ismert,75 míg Zsigmond király 1429-ben Maróthi János macsói bánnak küldött levelében írja, hogy „possessione Wadas ad castrum Gyula”.76 Ezen túl 1471-ből egy Vadashomoka nevű hegy említésével is találkozhatunk. („Peruenissent ad quendam montam Vadashomoka vocatum.")77 78 79 Egy 1401-ben kelt oklevél többek között említi a Szepes megyében található Tyrgarch nevű helyet. Az okirat szerint, Luxemburgi Zsigmond, mikor Szentkeresztet és egyéb birtokait eladományozta, a szomszédos Tyrgarchot vadban való gazdagsága miatt megtartotta („propter venationis apitudinem et ferarum multitudinem").78 Vadaskertet sejthetünk itt is, ugyanis miként Molnár László is rámutat, a település neve a német tiergart(en) szóra vezethető vissza, melynek jelentése állatkert, vadaskerti9 A Nyúl és Nyúlás földrajzi neveink, amennyiben az említett állatról kapták a nevüket, a leporariumokkal (nyulaskertekkel) 66 Anjou-kori Oklevéltár XXXI. 2007.395. 67 Dl. 26375 68 Genthon 1954.201. 69 DL 248 179 70 Zolnay 1971.125. 71 „Quoddam pomerium wlgo Wadkerth dictum...” Anjoukon okmánytár VII. 1920.295. 72 „Iuxta quoddam pomerium wlgarier Wodkerth dictum” Szamota 1906.1046. (mek.oszk. hu/07000/07001 /07001 .pdf) 73 DL 990 74 Szamota 1906.1046. (mek.oszk.hu/07000/07001 /07001 .pdf) 75 DL 99 919 76 Gyula város oklevéltára 1313 1800.1938.13. 77 Középkori oklevelek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban 2000.127. 78 Zsigmondkori oklevéltár II. 1958.123. 79 Molnár 1985.570. is összefüggésbe hozhatók. Ilyen helységnevek a Nyúl hegy (mons leporis - Nyitra m.),80 Nyúlás mező (campus Nulos - Moson m.),81 Nyúlás erdő vagy rét (silva et pratum... Lepus - Bihar m.),82 Nyúl falu (Nul,83 Nuul,84 Nwl,8S Nyúl,86 - Győr m.), Nyúlás föld (terram in Nulos87 - Győr m. Terra Nulos ili. collis Nulos88 - Nógrád m.), Nyúlás talu (in villa Nulas,89 uilla scilicet Nulos,90 Nulos91 - Moson m., Nyúlás92 - Valkó m.). Ezen túl valószínű, hogy a Somogy megyei Nylos93 és bakonyi Nylas94 helynevek is a Nulas - Nyúlás változatai lehetnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Nyúl és Nyúlás földrajzi nevek 11-12. századi említése egyedül ante datált, hamis oklevelekben jelennek meg.95 A Nyulak szigete („insula que dicitur Leporum”) legkorábban IV Bélának 1243-ban kelt oklevelében fordul elő.96 Ezt követően még számos említését találjuk a 13. század folyamán, például IV László 1278-as oklevelében, mikor a szigetet az ottani apácáknak adományozza, írja, hogy a szigetet „egykor népi nyelven Nyúlszigetnek hívták".97 A középkori településnevek közül több terület utalhat fácánoskert jelenlétére is. Egy 1401. március 23-án kiállított oklevél szerint, a Nyitra megyei Fácánfölde (Facian-fewlde) nevű lakatlan terület, az ottani nemesek családjának megszakadása miatt, a királyra száll vissza.98 A Szerém megyében található Faczianovcz falu 1403-ban a szántai Morháti," majd 1455-ben a harapki Botos család birtokát képezte.100 Fácánkertre utal egy 1457. szeptember 9-én kiállított oklevélben lévő adat is, melynek értelmében a budai káptalan előtt Kálozi KolthayJakab Hermannus pilisi apátnak elzálogosította száz évre Kálózi birtok határain belül egy rétjét, amely „supra silvam Facyanberek” azaz a Fácánberek nevű erdő fölött terül el.101 Ezen túl egy 1496-ból származó okirat említi Zala megyében egy Fáczánfalva (Fachanfalwa) nevű falut, mely a veszprémi püspök tulajdonát képezte.102 A vadaskertek történetének alakulása a középkori Magyarországon Bár hiányoznak azok a források, amelyek alapján részletes és pontos képet kaphatnánk a hazai vadaskertek kialakulásáról, 80 CD V. 1. 1829.316. 81 Györffy 1998.149-150. 82 CD III. 1.1829.158;RA1.2.1927.295. 8.3 ÁUOII. 2.1861.6-7. 84 ÁUO. L1860.34. 85 RA1.3.1930.1483. 86 CD IV 1.1829.195; RA 1.2.1927.678 87 RA. L 1.1923.62, ÁUO VI. 1862.83. illetve később CD IV 3 1829.64.ill. ÁUO III. 1862. 267, CD VII. 2.1832.72. GY11614. 88 Györffy 1998 281. 89 CD III. 3.1.1829.150. ÁUO VI. 1860.372. 90 ÁUO.l. 1860.189. 91 ÁUOl. 1860.182.JÁUO II. 1861.5. 92 Pesty 1880.324. 93 „terra ville de Nylos” RA. 1.2.1927.927. 94 ÁUO IV. 1862.352. 95 ÁUO. 1.1860.34.; ÁUO VI. 1862.83 96 DL 71 736 vö. RA 1.2.1927.744 97 DL 959 vö. Budapest történetének okleveles emlékei. 1936.173. 98 Zsigmondkori oklevéltár II. 1958.949. 99 DL 12821 vö. Csánky 1894.244. 100 DL 1455 vö. Csánky 1894.244. 101 DL 15186 102 DL 20 481 vö. Csánky 1897.51. 38
