Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Császi Irén: "Zöldséget puttonyszámra" - Az egri hóstyák kertészete
CSASZIIREN CSÁSZl IRÉN „ZÖLDSÉGET PUTTONYSZÁMRA” AZ EGRI HÓSTYÁK KERTÉSZETE Az Eger patak völgye kiváló talajt adott a bő vizet igénylő zöldségtermeléshez. A 19. század végén és a 20. század elején az egri zöldségtermelés jelentős hírnevet szerzett magának. A szőlőművelés mellett a zöldségtermelés Eger lakoságának második legfontosabb foglakozása volt.1 A Makiári hóstyán, a Farkasvölgyben, a Hatvani és a Cifra hóstyán a házakhoz tartozó telkeken öntözéssel termeltek zöldséget és primőrárut. Magyarország második katonai felmérésének Egert (Erlau) ábrázoló térképén jól látható a telkek patakig húzódása és mérete.2 Eger városában lévő házak, pincék, kertek felmérése ben kiemeli a patakhoz vezető utakat - „patakhozfolyó vízjárás, víz járás a patak fele, vizekhez való járás" -, mely az öntözéshez szükséges vízhordást is lehetővé tette. A Belső városban a Ciszterciták klastroma és temploma mellett említést tesz egy belső káposztás kertről is. A felmérésben a földek minőségéről is értesülhetünk, „jobb tulajdonságú” földnek tartották a homokos szerkezetűt.4 Az eddigi források közül kiemelném Borovszky Samu közlését, „Az egriek oly mértekben űzik a zöldség-termelést, hogy egész Észak-Magyarországot az egri kofák látják el zöldséggel.”5 „A híres 1. kép Zöldséges kofák a piacon, Eger, 1956 (fotó: Bakó Ferenc, DIV Fotótár Ltsz.: 4368.) Eszterházy Károly egri püspök idején, hóstyák szerint számba veszi a városlakók veteményes kertjeit.3 A város északi határánál Felnémet falu mellett megemlíti a Káposzta földeket. A Belső város 881 házhelyéből 46 veteményes kertet dokumentál, s egy meleg ágyás kertet s egy káposztás kertet említ a virágos kertek mellett. A Hatvani hóstyán 103, a Cifra hóstyán 108 veteményes kertet mér föl, a Sánc hóstyán a gyümölcsös kertek mellett 53 veteményes kertről olvashatunk. A Cifra hóstyai felmérés1 Eger 1930. XLI. évf 68. sz. / március 23.5. 2 http://mapire.eu/hu/map/secondsurvey/ 3 Heves Megyei Levéltár V-4/a 247 bor, gyümölcs- és zöldség-termelés ma is e szorgalmas nép kezében van, amelyekkel már régen világhírnévre tett szert.”6 „Zöldségtermeléssel foglakoztak a város délkeleti részének lakói, s terményeiket - a világháború előtt - tengelyen szállították a Szxpességig.'7 „A távoli küljöldön tavasszal magas áron piacra kerülő zamatos zöldség az egri hóstyákon termett és az egri pincékben telelt.”* - írja Breznay Imre 4 Heves Megyei Levéltár Y’-4/a 247 5 Bo ROvszKY 1909.109. 6 Breznay-Karczos 1937.96. 7 U.a 12. 8 Breznay-Karczos 1937.97. 107
