Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)

Császi Irén: "Zöldséget puttonyszámra" - Az egri hóstyák kertészete

ÖRÖKSÉGÜNK VEDELMF: ES JOVOJE 4.

1937-ben. Felfigyelt az egri kapálókra K. Kovács László etnográfus, tudományos fómunkatárs az MTA Néprajzi Kutató Csoportjában, 1955-ben Egerben kapálókat filmezett. Az 1960-as években Boros Marietta a Néprajzi Múzeum munkatársa Egerben végzett néprajzi adatgyűjtést az egri zöldségtermelésről.9 Gyűjtőútja beletartozott a magyarországi zöldségtermelő központok felderítéséhez végzett kutatásba Bakó Ferenc néprajzkutató, a Dobó István Vármúzeum igazgatója az egri hóstyákról 1953-tól 1970-ig készített fotófelvételei között több mint 50 fotófelvételt találunk a kertészethez kapcsolódóan. A Bakó Adattárban főként az egri borospincék kapcsán olvashatunk gyűjtéseket, amelyek a zöldség tárolásáról és értékesítéséről szólnak. Szucsik-Nagy Sándor hóstyák népe című könyvében szintén említi a nagy múltú zöldségtermesztést.10 Legutóbb Petercsák Tivadar Szőlőművelés, borkultúra, kertgazdálkodás című tanulmányában összegezte az egri zöldség-és gyümölcstermesztést.11

A 19. század végén és 20. század elején, valamint a 20. század második felében négy, egymástól területileg is elhatárolható zöldségtermesztést különböztetünk meg Egerben.

1. A Makiári hóstyán, a Zellervárnak nevezett területen öntözéses szabadföldi kertészkedéssel főként eladásra termelték a sárgarépát, fehérrépát, zellert és karalábét.

2. A Farkas völgyben, melegágyban, eladásra, primőrárut termeltek. Fő terményük volt az uborka, a saláta, korai retek és hagyma. A Hatvani hóstyán és a Lajosvárosban a házakhoz tartozó telkeken is öntözéssel termelték a primőrárut.

3. A harmadik típusú zöldségtermelés a szőlőkben folyt, ott szárazkertészeti művelést végeztek. Főként paradicsomot (lukullust, garfildet), hosszú, erős paprikát, vöröshagymát, borsót, fehér és tarkababot termeltek.

4. Negyedik típusba sorolható a 20. század közepétől terjedő fóliás és üvegházas kertészetet, mely a Vécsei völgy, Sas út, Farkasvölgy területeken terjedt el.

Zöldségtermelés a Zellerváron

A Maklári-hóstyán élő német kertészek lehettek a kezdeményezői a 19. század folyamán kibontakozó, jelentős zöldségtermelésnek. Az Eger-patak melletti utca a Belső sor, melynek telkei a 19. század második felében még a patakig terjedtek, 16-20 méter szélesek voltak, 1 -2 hold nagyságú12 is előfordult köztük. Az ide telepedő német zöldségkertészek jó minőségű, kövér földjüket a patak vizével öntözték. A német kertészek az 1860-as években az Irgalmas rend templomába jártak, ahol még ebben az időszakban németül is végeztek szertartást.13 Róluk nevezték el a Kertész utcát, és a patak mellett húzódó házsort, 1888 előtt még Belső sor a neve, 1888 óta változatlanul Kertész utca, s ezt a területet nevezték el Zellervárnak. A Zellervár eredetileg gúnynév lehetett, írta Bakó Ferenc, de ma már elfogadott név - utca, söröző, panzió neve.14 Az egri hóstyákról származó gyűjtésében

9 BorossENA 1210/69

10 Szucsik-Nagy 2005.17.

11 Petercsák 2007.61 74.

12 Szucsik-Nagy 2005.17.

13 DercsényiVoit 615- 627.

14 Bakó 1994.13.

Nagy Miklós közli, a Felszántatom, felszántatom a Kisasszony temetőt kezdetű éneket, melynek negyedik versszakában a leány zellervári gyereknek nevezi a legényt. Itt nem érezteti a csúfolódó megnevezést, sőt, az egri főutca ablakából kiállt a leány, s invitálja a zellervári legényt házába és csókot kér tőle.b

„Végig mentem, végig mentem a víg egri főutcán,

Utánam kiált a babám A muskátlis ablakán.

Még akkor is azt kiáltja:

Zellervári gyerek, gyere be,

Adj egy csókot, egy utolsót,

Aztán ülj az ölembe!”

2-3. kép Kertész úti Eiázsor, Eger, 1955 (fotó: Bakó Ferenc, DEV Fotótár Ltsz.: 4046., 4047.)

15 Nagy 1997.575.

108