Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)

H. Szilasi Ágota: Gondolatok a Megyeháza püpök-főispán portréinak restaurálását bemutató tanulmányok elé

H. SZILASI AGOTA ót, a zsűri bizottság vezetője Szentkirályi Miklós festő-restaurá­tor művész a Magyar Restaurátor Kamara elnöke volt. A négy festmény közül a legizgalmasabb feladatnak Barkó­­czy Ferenc püspök portréjának és keretének helyreállítása bizonyult. A festményt - mint fent tárgyaltuk - a legújabb művészettörténeti kutatás Wittmann János festőművész al­kotásaként tartja számon, bár a megbízásra vonatkozó szerző­dések és kifizetések nem teszik ezt az állítást százszázalékosan elfogadhatóvá. Ezek alapján a mű 1769-ben kellett, hogy ké­szüljön. A restaurálás során azonban az a vélemény alakult ki, mely szerint az eredeti képet később átfestették. így két készítési időpont feltételezhető: I. periódus: 1745-1750; II. periódus: 1769-1771.17 Megjegyzendő, hogy Szmrecsányi Miklós is 1771 -re teszi a festmény elkészültét. Valószínűleg történeti okokból festették meg az eredeti vászonra kétszer Barkóczy egészalakos portréját. A felső ré­tegen Barkóczy a kezében tartja a megyeháza alapítólevelét, tervrajzát, amely a röntgenfelvételek tanulsága szerint az alsó portrén még nem volt ott. A megyeháza alapítása, illetve a főurak hálás köszöneté a birtokátengedésért és egyéb támo­gatásokért lehetett tehát az egyik oka a változtatásnak - talán még - Barkóczy idejében. A portré egyébként nagyon hasonló pózban, fejtartással ábrázolja Barkóczyt, mint a Szmrecsányi által az 1920-as évek­ben a Líceum toronyszobájából előkotort kisebb méretű ülő portré, melyet Fra. Lucas Huetternek (elhunyt 1760) tulaj­donítunk, s aki Barkózy leggyakrabban foglalkoztatott festője volt.18 ( fotó a 77. oldalon) Még a háttérben megfestett zöld drapéria is szinte a Huetter készítette képmás pontos másolata, így az első réteget vagy Huetter festette, vagy valaki más, de feltétlenül a kép ismeretében. A megyeházi portrék közül ez a legkvalitásosabb alkotás. Ezt a korábbi, Barkóczy korában (barokk-rokokó) való elkészülés feltételezését támasztja alá az a tény, hogy a képhez tartozó keret oromzata is díszesebb, mint a másik három portréhoz tartozó díszfaragvány. Vastagabb 17 A restaurálásról és következtetéseiről lásd részletesen Túriné Makoldi Gizella jelen kötetben közölt írását. 18 Johann Lucas Huetter - magyarosan Huetter János Lukács, rendi nevén fráter Luca (t 1760, Eger) - a 18. század közepén Eger legfoglalkoztatottabb, az egyik leggazdagabb életművel ren­delkező művészegyénisége, a hagyomány szerint morva származású irgalmas rendi szerzetes festő volt. A magyarországi rokokó festészet jellegzetes képviselője. Első ismert képei is képzett festőnek mutatják, bár nem tudjuk, hogy hol tanulta a mesterségét. A bécsi akadémisták, el­sősorban Paul Troger és tanítványai által használt festői eszköztárat, stílust követte. Kompo­zícióihoz, csak úgy, mint kortársainak többsége, gyakran használta fel előképként az európai festőóriások müveiről készült rézmetszeteket. Emellett festményein egyéni módon keverte a holland életképek és csendéletek motívumait. 1754-ben lépett szerzetesi fokozatba juniorátusi éveinek leteltével, s az egri Istenes Szent János betegápoló rend tagja lett. Tevékenységének alig hét esztendeje alatt közel száz képet festett Egerben. A város jeles egyéniségei és szerzetes­­rendjei is gyakran ellátták öt munkával, így Barkóczy Ferenc püspök karakteres, rokokó díszbe öltözött, reprezentatív portréja ( 1753), melyet a Dobó István Vármúzeum őriz, szintén az ő munkája. Androvics Miklós egri kanonok által építtetett Kispréposti palota erőteljes színekben pompázó, olajfestékkel készített fálfestménydíszei is aző ecsetje alól kerültek ki 1758-ban. Élet művének legreprezentatívabb képegyüttese az újszövetségi jelenetekkel díszített 39 táblából álló egri irgalmasok refektóriurnának falambériás díszítése. Legismertebb darabja a rokokó bájjal megformált Noli me tangere (Ne érints meg!) képecske ( 1753), melynek hátterében feltűnik a Barkóczy által építtetett felsötárkányi (Fuorkontrasti - viszályoktól távoli) nyaraló­kastély rokokó épülete. Oltárképei megtalálhatók az egri egyházmegye templomaiban. Már 1751-ben a feldebrői templom oltárképén dolgozik, 1755-ben festette ki a verpeléti templo­mot (elpusztult), a felnémeti plébánia templomban a Xaveri Szent Ferenc halála, a felsőtárká­­nyi templomban Krisztus a kereszten (meditációs kép), Erdőtelken a Mária látogatása című oltárképet. (úgynevezett hármas vastagságú) falapokból lett kifaragva. Plasztikusabb, dúsabb ornamentikájú, több kiegészítő figura - pl. teljesen körplasztika jellegű puttó és oroszlán - díszíti.19 * * A másik három portré és díszkerete valószínűleg ennek min­tájára készülhetett, mivel a megrendelő - Eszterházy Károly - egy térben kívánta őket elhelyezni. Úgy, mint ahogy ma ismét láthatóak - teljes pompájukban. A megyeháza munkatársai több éven keresztül szorgalmazták e művek restaurálását, melyek nem csak Eger városa, Heve megye és Magyarország, hanem a közép-európai barokk művészet dicsőségére válnak. Mint már szól esett róla, a négy püspök-főispánról a város­háza számára is megrendeltek egy sorozatot, melyek a nagy „tanácsgyülésnek házában” voltak elhelyezve. Egy adat szerint Telekessy István és Erdődy Gábor portréját „Őfelsége hezcze­­gének képével” együtt a tanács rendelésére Michl (Michael) József képíró készítette még 1746-ban, összesen 16 Ft-értA0 Majd 1771-ből ismét találunk egy adatot, mely szerint „Witt­mann János és Antal és Rajmon Fridrich képíróknak némely képek (...) pingálásáért (és egy bolt kifestéséért) fizettek 198 Ft-ot. "ll A püspökök ezen „egész contraféja" egy 1789-es városházi leltár­ban is szerepel, mely szerint akkor már mind a négy portré meg volt.22 * E képekről és természetesen az ábrázoltakról pom­pázatos leírást olvashatunk a városházán 1843-ban felavatása kerülő, a város közössége által Barabás Miklós festőművésztől megrendelt Pyrker János László egri érseket ábrázoló fest­mény felavatásakor, mely laudációt Rózsa Károly, Eger város főbírája tartott. Felhívta a jelenlévők figyelmét „e teremnek, köztanácskozásunk százados szent helyének, körültekintésére (...) s díszéül szolgáló elhúnyt nagyok fentartási tiszteletre méltó arcz­­képeinek megszemIélésére.’n-} Szmrecsányi Miklós is említ egy egész alakos nagy Barkóczy portrét, szinte mint szemtanú írja le a városházán lévő képet - háttérben a Fuorkontrasti kastély­­lyal -, de kizárja, hogy Huetter készítette volna. Inkább Huet­ter egyik képének másolatának véli.24 Ezen festmények ma­gasságában körülbelül 40 cm eltérés mutatkozik a megyeházi képekhez viszonyítva, de a vásznak szélessége - valószínűleg a festővászon-készítés sztenderdje miatt - megegyezik. A városházi képek kollekciójának restaurálása az EGUT Zrt. támogatása révén vált teljessé. 2006-ban, pár évre a nagy megyei projekt után, megvalósulhatott Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly portréjának restaurálása is. Ott feküdhet­tek a restaurátorok asztalán, ismét azonos kezek dolgoztak rajtuk, így a képek festésmódjának összehasonlításával űjabb adatokhoz juthattunk. Megint az derült ki, hogy a sorozatból a Barkóczy portré kitűnik kvalitásával. Lágyabb festésmód, professzionálisabb felület- és színkezelés, pontosabb perspek­tíva jellemzi, mint a vele egy időben restaurált Eszterházy, 19 A témában bővebben lásd Dobesch Pál írását a kötetben. 20 Michael József munkásságát ismerve elképzelhető, hogy a fennmaradt megrendelés nem az általunk tárgyalt portrékra vonatkozik. 21 Dercsényi-Voit 1972.233. 22 Dercsényi-V'oit 1972.234. 23 Beszéd, mellyet azon alkalommal, midőn Nagyméltóságú és Fő Tisztelendő Felső-Eön Pyrker János László úr (...) Ó Excellenciája (...) életnagyságú képe (...) ünnepélyes leleplezésén tartott Rózsa Károly Eger város főbírája. Eger. 1843. év tavaszhó 30“ 24 Szmrecsányi 1932.248.29. jegyzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom