Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: Gondolatok a Megyeháza püpök-főispán portréinak restaurálását bemutató tanulmányok elé
H. SZILASI AGOTA ót, a zsűri bizottság vezetője Szentkirályi Miklós festő-restaurátor művész a Magyar Restaurátor Kamara elnöke volt. A négy festmény közül a legizgalmasabb feladatnak Barkóczy Ferenc püspök portréjának és keretének helyreállítása bizonyult. A festményt - mint fent tárgyaltuk - a legújabb művészettörténeti kutatás Wittmann János festőművész alkotásaként tartja számon, bár a megbízásra vonatkozó szerződések és kifizetések nem teszik ezt az állítást százszázalékosan elfogadhatóvá. Ezek alapján a mű 1769-ben kellett, hogy készüljön. A restaurálás során azonban az a vélemény alakult ki, mely szerint az eredeti képet később átfestették. így két készítési időpont feltételezhető: I. periódus: 1745-1750; II. periódus: 1769-1771.17 Megjegyzendő, hogy Szmrecsányi Miklós is 1771 -re teszi a festmény elkészültét. Valószínűleg történeti okokból festették meg az eredeti vászonra kétszer Barkóczy egészalakos portréját. A felső rétegen Barkóczy a kezében tartja a megyeháza alapítólevelét, tervrajzát, amely a röntgenfelvételek tanulsága szerint az alsó portrén még nem volt ott. A megyeháza alapítása, illetve a főurak hálás köszöneté a birtokátengedésért és egyéb támogatásokért lehetett tehát az egyik oka a változtatásnak - talán még - Barkóczy idejében. A portré egyébként nagyon hasonló pózban, fejtartással ábrázolja Barkóczyt, mint a Szmrecsányi által az 1920-as években a Líceum toronyszobájából előkotort kisebb méretű ülő portré, melyet Fra. Lucas Huetternek (elhunyt 1760) tulajdonítunk, s aki Barkózy leggyakrabban foglalkoztatott festője volt.18 ( fotó a 77. oldalon) Még a háttérben megfestett zöld drapéria is szinte a Huetter készítette képmás pontos másolata, így az első réteget vagy Huetter festette, vagy valaki más, de feltétlenül a kép ismeretében. A megyeházi portrék közül ez a legkvalitásosabb alkotás. Ezt a korábbi, Barkóczy korában (barokk-rokokó) való elkészülés feltételezését támasztja alá az a tény, hogy a képhez tartozó keret oromzata is díszesebb, mint a másik három portréhoz tartozó díszfaragvány. Vastagabb 17 A restaurálásról és következtetéseiről lásd részletesen Túriné Makoldi Gizella jelen kötetben közölt írását. 18 Johann Lucas Huetter - magyarosan Huetter János Lukács, rendi nevén fráter Luca (t 1760, Eger) - a 18. század közepén Eger legfoglalkoztatottabb, az egyik leggazdagabb életművel rendelkező művészegyénisége, a hagyomány szerint morva származású irgalmas rendi szerzetes festő volt. A magyarországi rokokó festészet jellegzetes képviselője. Első ismert képei is képzett festőnek mutatják, bár nem tudjuk, hogy hol tanulta a mesterségét. A bécsi akadémisták, elsősorban Paul Troger és tanítványai által használt festői eszköztárat, stílust követte. Kompozícióihoz, csak úgy, mint kortársainak többsége, gyakran használta fel előképként az európai festőóriások müveiről készült rézmetszeteket. Emellett festményein egyéni módon keverte a holland életképek és csendéletek motívumait. 1754-ben lépett szerzetesi fokozatba juniorátusi éveinek leteltével, s az egri Istenes Szent János betegápoló rend tagja lett. Tevékenységének alig hét esztendeje alatt közel száz képet festett Egerben. A város jeles egyéniségei és szerzetesrendjei is gyakran ellátták öt munkával, így Barkóczy Ferenc püspök karakteres, rokokó díszbe öltözött, reprezentatív portréja ( 1753), melyet a Dobó István Vármúzeum őriz, szintén az ő munkája. Androvics Miklós egri kanonok által építtetett Kispréposti palota erőteljes színekben pompázó, olajfestékkel készített fálfestménydíszei is aző ecsetje alól kerültek ki 1758-ban. Élet művének legreprezentatívabb képegyüttese az újszövetségi jelenetekkel díszített 39 táblából álló egri irgalmasok refektóriurnának falambériás díszítése. Legismertebb darabja a rokokó bájjal megformált Noli me tangere (Ne érints meg!) képecske ( 1753), melynek hátterében feltűnik a Barkóczy által építtetett felsötárkányi (Fuorkontrasti - viszályoktól távoli) nyaralókastély rokokó épülete. Oltárképei megtalálhatók az egri egyházmegye templomaiban. Már 1751-ben a feldebrői templom oltárképén dolgozik, 1755-ben festette ki a verpeléti templomot (elpusztult), a felnémeti plébánia templomban a Xaveri Szent Ferenc halála, a felsőtárkányi templomban Krisztus a kereszten (meditációs kép), Erdőtelken a Mária látogatása című oltárképet. (úgynevezett hármas vastagságú) falapokból lett kifaragva. Plasztikusabb, dúsabb ornamentikájú, több kiegészítő figura - pl. teljesen körplasztika jellegű puttó és oroszlán - díszíti.19 * * A másik három portré és díszkerete valószínűleg ennek mintájára készülhetett, mivel a megrendelő - Eszterházy Károly - egy térben kívánta őket elhelyezni. Úgy, mint ahogy ma ismét láthatóak - teljes pompájukban. A megyeháza munkatársai több éven keresztül szorgalmazták e művek restaurálását, melyek nem csak Eger városa, Heve megye és Magyarország, hanem a közép-európai barokk művészet dicsőségére válnak. Mint már szól esett róla, a négy püspök-főispánról a városháza számára is megrendeltek egy sorozatot, melyek a nagy „tanácsgyülésnek házában” voltak elhelyezve. Egy adat szerint Telekessy István és Erdődy Gábor portréját „Őfelsége hezczegének képével” együtt a tanács rendelésére Michl (Michael) József képíró készítette még 1746-ban, összesen 16 Ft-értA0 Majd 1771-ből ismét találunk egy adatot, mely szerint „Wittmann János és Antal és Rajmon Fridrich képíróknak némely képek (...) pingálásáért (és egy bolt kifestéséért) fizettek 198 Ft-ot. "ll A püspökök ezen „egész contraféja" egy 1789-es városházi leltárban is szerepel, mely szerint akkor már mind a négy portré meg volt.22 * E képekről és természetesen az ábrázoltakról pompázatos leírást olvashatunk a városházán 1843-ban felavatása kerülő, a város közössége által Barabás Miklós festőművésztől megrendelt Pyrker János László egri érseket ábrázoló festmény felavatásakor, mely laudációt Rózsa Károly, Eger város főbírája tartott. Felhívta a jelenlévők figyelmét „e teremnek, köztanácskozásunk százados szent helyének, körültekintésére (...) s díszéül szolgáló elhúnyt nagyok fentartási tiszteletre méltó arczképeinek megszemIélésére.’n-} Szmrecsányi Miklós is említ egy egész alakos nagy Barkóczy portrét, szinte mint szemtanú írja le a városházán lévő képet - háttérben a Fuorkontrasti kastélylyal -, de kizárja, hogy Huetter készítette volna. Inkább Huetter egyik képének másolatának véli.24 Ezen festmények magasságában körülbelül 40 cm eltérés mutatkozik a megyeházi képekhez viszonyítva, de a vásznak szélessége - valószínűleg a festővászon-készítés sztenderdje miatt - megegyezik. A városházi képek kollekciójának restaurálása az EGUT Zrt. támogatása révén vált teljessé. 2006-ban, pár évre a nagy megyei projekt után, megvalósulhatott Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly portréjának restaurálása is. Ott feküdhettek a restaurátorok asztalán, ismét azonos kezek dolgoztak rajtuk, így a képek festésmódjának összehasonlításával űjabb adatokhoz juthattunk. Megint az derült ki, hogy a sorozatból a Barkóczy portré kitűnik kvalitásával. Lágyabb festésmód, professzionálisabb felület- és színkezelés, pontosabb perspektíva jellemzi, mint a vele egy időben restaurált Eszterházy, 19 A témában bővebben lásd Dobesch Pál írását a kötetben. 20 Michael József munkásságát ismerve elképzelhető, hogy a fennmaradt megrendelés nem az általunk tárgyalt portrékra vonatkozik. 21 Dercsényi-Voit 1972.233. 22 Dercsényi-V'oit 1972.234. 23 Beszéd, mellyet azon alkalommal, midőn Nagyméltóságú és Fő Tisztelendő Felső-Eön Pyrker János László úr (...) Ó Excellenciája (...) életnagyságú képe (...) ünnepélyes leleplezésén tartott Rózsa Károly Eger város főbírája. Eger. 1843. év tavaszhó 30“ 24 Szmrecsányi 1932.248.29. jegyzet.
