Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: Gondolatok a Megyeháza püpök-főispán portréinak restaurálását bemutató tanulmányok elé
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 3. 9. kép Telekessy István ( 1633 1715) egri püspök portréjának szakadozott vászna mérete eredetileg 280x 170 cm körüli lehetett (DIV Ltsz. nélkül) (fotó: Lónyainé Nagy Éva, 2011) 10. kép Erdődy Gábor egri püspök (1715-1744) püspök portréjának szakadozott vászna, mérete eredetileg 280x170 cm körüli lehetett (DIV Ltsz. nélkül) (fotó: Lónyainé Nagy Éva, 2011) vagy a korábban restaurált Telekessy és Erdődy portrét. És a háttérben ismét ott volt a Fuorkontrasti kastély25 az ábrázolt fejtartása itt is megegyezett a majdnem biztosan Fra. Lucas Huetternek tulajdonítható ülő portréval, és az asztalon is ott pompázott a virágcsokor is, mellyel a korábbi szakirodalom e szerzetes festőt jellemzi. Több érv is amellett szólhat tehát, hogy felvessük a kép 1760 előtti keltezését, a sorozattól független megszületését, Huetter vagy műhelye26 szerzőségét. A restaurátorok szerint ez a festmény „annak az alsó Barkóczy portrénak a megfelelője, amelyet az Átfestés miatt tulajdonképpen csak lelki szemeink előtt' a következtetések és vizsgálatok során át tettünk láthatóvá, képzelhettünk magunk elé. Tehát a városházi Barkóczy portré közeli változata a Megyeházára készült portré eredetijének. A döntő különbség csupán annyi, hogy ennek a képnek a Fuorcontrasti kastély és birtok ad hátteret."27 25 Nincs idő ennek a rokokó kastélynak a történetét itt részletezni. Annyit azonban fontos megjegyezni, hogy Barkóczy egyik legszemélyesebb ügyének tekintette e magán-villa megépítését, mely 1747-48-ban már készen áll, Eszterházyi Károly püspök pedig az 1760-as években lebontatta. Eszterházy ugyanis ellenezte azt a hedonista életvitelt, melyet Barkóczy folytatott, és amelynek szinte szimbóluma volt ez a pazarul megépített és felszerelt, a felsőtárkányi hegyek erdeiben megbúvó pihenökastély. A festményeken való megjelenése entitás és korjelző is lehet. 26 Huetter életútját nem ismerjük még annyira, hogy akár műhely, akár tanítvány meglétéről számot tudnánk adni. Viszont egy életművön belül is vannak ingadozások. Az biztos, hogy a három elkészült képmás közül az ülő portré a legkvalitásosabb, a legkidolgozottabb. Túriné Makoldi 2006.7, A kidolgozottság béli különbség a festmények méretbeli eltéréséből is fakadhat. 27 Túriné Makoldi 2006.6. A festmények az Egri Képtár barokk termében lettek kiállítva. Hiányzott tehát a megyeházi képek sorából Telekessy és Erdődy portréja, melyeket a városházi képekkel helyettesítettünk. Az elmúlt évben azonban további adatok kerültek elő, melyek egyre inkább kétségessé teszik a művek egyöntetű besorolását a Wittmann-életműbe. A múzeum raktárának rendezése, majd költöztetése (2011) kapcsán bukkantunk két olyan, leltározatlanságuk miatt lappangó festményre, mellyek ismételten felbolygatták azt a rendszert, melyet az addigi ismeretek alapján a restaurátorokkal közösen összeillesztettünk. Az előkerült két roncsolt állapotú festményben felismerhető volt a hiányzó két mű: Telekessy István és Erdődy Gábor püspökök megyeházára készített egész alakos portréja. (9-10. kép) Az Erdődy képe erősen szakadozott és hiányos, sérüléseinek mértéke és az a megfigyelés, hogy már az 1930-as években sem született róla fotó, és az 1955-ös Garas-féle közlés sem említi, korábbi roncsolódásra utal. A Telekessy kép még ettől is rosszabb állapotban került elő, de egyik töredékének hátoldalán a következő felirat olvasható: ..xit, F„ Huszár, Ad 1768. 66
