Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)
Túriné Makoldi Gizella: Vezessen a csengettyű! Gondolatok Barkóczy Ferenc püspök egészalakos reprezentatív portréjának restaurálása kapcsán
MAKOLDI GIZELLA Túfuné Makoldi Gizella VEZESSEN A CSENGETTYŰ! GONDOLATOK BARKÓCZY LERENC PÜSPÖK EGÉSZALAKOS REPREZENTATÍV PORTRÉJÁNAK RESTAURÁLÁSA KAPCSÁN Vannak olyan pillanatok az ember életében, amikor beleshet valami olyanba, ami nem adódik meg mindenkinek. Azért írom meg ezt a cikket, hogy ez a pillanat ne csak egy pár emberé maradjon. Szalai gróf Barkóczy Ferenc püspök (1744-1761) és főispán egészalakos reprezentatív portréja lesz a főszereplő. ( 1. kép) A kép őrzési helye a Dobó István Vármúzeum Képzőművészeti gyűjteményének raktára volt. Itt kapott menedéket az a négy egri püspök-főispán egészalakos portré, amelyet az 50-es évek ideológiája száműzött a Megyeháza termeiből. A képet kivették a díszkeretéből, sőt a vakkerettől is megfosztották, így tartóhenger nélkül, képoldallal befelé feltekerve várta a méltóbb körülmények megteremtését. Erre 2003-ban a Heves Megyei Önkormányzat megbízásából került sor. Ekkor rendelték meg a kép és díszkeretének restaurálását. A festmény restaurálását Gajzágó Dorottyával végeztük Szilágyi Sándor közreműködésével. A díszkeret restaurálását és rekonstrukcióját Schrett László és Dobesch Pál végezte. A Barkóczy portré munkálataival párhuzamosan folyt Eszterházy Károly püspök (1761-1799) főispán képmásának restaurálása is Jeszeniczky Ildikó vezetésével. Kettőjük portréja (fotó a 78. oldalon) került vissza először a Barkóczy Ferenc által alapított Megyeháza Dísztermébe. 2004-ben restaurálásra került Telekessy István egri püspök (1699-1715) és főispán, valamint Erdődy Gábor egri püspök (1715-1744) főispán egészalakos képmása is. Ez a két kép is szintén a Megyeházán kapott méltó elhelyezést (fotó a 62. oldalon). Barkóczy 1710 1765-ig élt. 24 éves korában jelent meg Egerben Erdődy Gábor püspöknél, aki a fiatal lelkészt kanonokká és egyúttal ungvári főesperessé, egy év elteltével pedig egri plébánossá nevezte ki. 31 évesen már Mária Terézia titkos tanácsosa. Erdődy Gábor halálát követően, 1744-ben Mária Terézia Barkóczy Ferencet egri püspökké, s egyben Heves és Külső-Szolnok vármegyék főispánjává nevezte ki. Főpapi méltóságában XIV Benedek pápa 1745. május 10-én megerősítette.1 A gyors karriert befutó, a bécsi udvari élet után 34 évesen az egri püspöki székbe kerülő, több nyelven beszélő, világot látott teológus doktor - gróf Barkóczy Ferenc - egy sor jeles művészt és mestert foglalkoztatott. Voit Pál művészettörténész leírja, hogy „művészetpártolása, htűnő ízlése miatta magyarországi barokk egyik legjelesebb mecénásaként tartjuk számon."2 Entz Géza szerint „Barkóczy püspöksége alatt a legjelentősebb érett barokk épületek rangot & színvonalat... s bizonyos mértékig alapot is jelentettek az egész város (Eger) számára.'”’ A Vármegyeházáról „Sürgetésre épült meg a Fekete Sashoz címzett püspöki vendégfogadó helyére a vármegyeháza, 5 közvetlenül szomszédságában a megvásárolt császári serfőzőház helyén az Oroszlán vendégfogadó.”'' A Vármegyeháza épülete kétemeletes, oromzatos középrésszel. Homlokzatának második emeleti ablakait Barkóczy, az ország és a megye címerei díszítik. Építtette Barkóczy Ferenc püspök 1750-1756 között, Mathias Gerl tervei alapján.5 Barkóczy Ferencnek a vármegye díszterme számára megfestett életnagyságú képén, a püspök-főispán kezében látható a megyeház tervrajza (2. kép), amelyen a homlokzat erkélye is felismerhető, valamint az alaprajzon az udvarban felépített megyei börtönépület is fellelhető. Az eredeti elgondolás szerint a börtön 1 Sugár 1984.406. 2 Voit 1969.144. vő.: Sugár 1984.415. 3 Entz 1968.148. vő.: Sugár 1984.415. 4 Sugár 1984.413. 5 Genthon 1951.275. 2. kép Barkóczy Ferenc alapította a Varmegyeházát. Kezében látható az épület tervrajza, ami a festmény felső rétegéhez tartozik (fotó: Túri Péter) 69
