Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: Gondolatok a Megyeháza püpök-főispán portréinak restaurálását bemutató tanulmányok elé
H. SZILASI ÁGOTA ugyanezeket, nyilván a kereteiket, Molnár szobrász is javítja.”'1’ E műtárgyak - kihangsúlyozva faragott díszkeretüket - nem csak az egri, hanem a magyarországi késő barokk művészet kimagasló darabjai. Úgy művészi értékük, mint korunk elődeink irányába forduló megújuló tisztelete miatt vált lehetővé restaurálásuk, majd eredeti helyükre való visszahelyezésük 2003-2004-ben. A festmények és a keretek restaurálását 3. kép Eszterházy Károly ( 1725 1799) egri püspök nagyalakú festménye az 1930-as évek közepén (forrás: Szmrecsanyi 1937. 17. tábla) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Miniszterelnöki Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a munkát koordináló Heves Megyei Önkormányzat támogatta. A képek és kereteik az ötvenes évektől sajnos szakszerűtlen körülmények között voltak tárolva még a múzeumban is, így állapotuk bő ötven évnyi hánykolódás után nagymértékben megromlott. A díszkeret faragott maradványai az időjárás változásainak kitéve, egy nyitott fészerben voltak évtizedeken keresztül tárolva,15 16 majd a nyolcvanas években a raktárban lettel felhalmozva, végül a száraz padlásra kerültek. A festmények feltekerve feküdtek a dexion polcok tetején. Nem csak nagy méretük és érzékenységük miatt kerültek áldatlan állapotba, hanem - nehéz ezt persze egy muzeológusnak kimondani - valószínűleg elsősorban ideológiai okai voltak korábbi gondatlan kezelésüknek. Az elmúlt évtizedekben restaurálásukra nem találtunk, de valójában nem is kerestünk módot. Elsőként a vármegyeházát építtető gr. Barkóczy Ferenc püspök képmását, és a feltételezett megrendelő gr. Eszterházy Károly püspök képmását restauráltattuk. Két portré restaurá-4. kép Telekessy István ( 1633 -1715) egri püspök nagyalakú festménye az 1930-as évek közepén (forrás: Szmrecsanyi 1937.4. tábla) lás előtti igen leromlott állapotát nagymértékben befolyásolta, hogy vakkeret hiányában hosszú időn keresztül álltak helytelenül, a képoldal felé feltekerve, tartóhenger nélkül a raktárban. Ezért erősen töredezetté vált a festékrétegük, a törésfelúletek szabálytalan vonalakban hálózták be a képek egészét. Sok helyen a festékréteg és az alapozás kipergett egészen a hordozóig, a vékony vászonig. Az elöregedett vászon a törésvonalak mentén felhajlott, aminek következtében az egész kép felülete hullámos volt. A festmények kisimítását, a festékréteg rögzítését, (vákuumozását) több lépcsőben végezték a restaurátorok. A tisztítást az előoldalon és hátoldalon is el kellett végezni, ugyanis a képek hátulján egy megkeményedett, feltehetőleg dublírmassza réteget találtak. A festékréteg konzerválása és a szakadások öszszeragasztása, kipótlása után a kép dublírozásra került. A festmé15 Adatok a heves megyei számadások aktuális éveinél. 16 Lengyel László művészettörténész közlése. 61
