Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Bagi Zoltán Péter: Az 1566. év elfeledett háborúja. Palota sikeres védelme, valamint Veszprém és Tata visszafoglalása
ban betakarni szoktanak, és Székesfeírvárhoz hagyván öszvegyülni az hadakat. "! ' A budai beglerbég készülődése május végén már eljutott Csányihoz is, aki e hónap 29-én Kanizsay Orsolyához írt levelében minderről így számolt be: „Újságot nagyságodnak bizonyt semmit nem írhatok ezt bizonnyal mondják mind szigetiek babócsaiak hogy Arazlán bégnek mind Pécsül mind Totországból az törökök eleibe mentek Szerembe hogy az budai pasa jö de én semmiképpen azt el nem hihetem hogy valami más dolog nem volna az alatt."'* Az idézetből kiderül, hogy Csányi ekkor még nem ismerte a hódoltsági had vonulásának pontos irányát, de azt nem tartotta valószínűnek, hogy a Dél-Dunántúl ellen irányulna. A fóprefektus azonban csupán megérzéseire és eddigi tapasztalataira támaszkodhatott a helyzet megítélését illetően, hiszen a hozzá befutott hírek nem számoltak be arról, amit Istvánffy jegyzett le, aki szerint Arszlán egyáltalán nem titkolta, hogy a hadjárat célja Palota (Várpalota) lesz.17 18 19 A „magyar Livius” műve alapján joggal feltételezhetjük, hogy a pasa szándéka a vár parancsnoka előtt sem volt ismeretlen már az ostromot megelőzően sem, hiszen erősítéseket kért a védelem megszilárdítására.20 A budai beglerbég katonasága végül június 5-én este körülzárta Palotát. Arra, hogy Arszlán választása miért esett e várra a kortárs történetírók, ha eltérő módon is, de lényegében ugyanazt a választ adták. Forgách szerint azért támadták meg Palotát, mivel Thury György katonáival néhány nappal korábban Székesfehérvárnál vereséget mért egy török csapatra.21 Istvánffy ugyanerről azt jegyezte le, hogy a pasa „Thuryn s az palotai tolvajokon való bosszúállásra ” vonult a vár ellen.22 23 Ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor azt is feltételezhetjük, hogy Palota és annak őrsége - igaz léptékeiben sokkal kisebb mértékben - hasonló megítélés alá eshetett, mint Sziget és Gyula. Mindhárom vár komolyan zavarta/zavarhatta a hódoltságban állomásozó katonaság mozgását és utánpótlását, hiszen egy-egy olyan „előretolt” erősségről volt szó esetükben, amelyekből kiindulva veszélyes portyákat lehetett vezetni. A pasa tehát seregét a Thury György parancsnoksága alá rendelt erősség ellen vezette. Ezen had létszámának és erejének meghatározására a magyar történetírás eddig Verancsics Antal és Istvánffy munkáját használta fel. Az akkori egri püspök ezzel kapcsolatban a következőket jegyezte le: „Az budai Ozlam basa megszálld Palotavárát, mint öt ezer törökkel, az sok számtalan köznépek, kik fát hordtanak, az árkot hogy megtöltsék, tíz ágyúval tereié."13 Természetesen a „magyar Lívius” is beszámolt az 17 Istvánffy 2003.391. 18 MNL MOL MKA E 185 Nádasdy család It. Missiles 8567-8568. 19 Istvánffy 2003.391. 20 Istvánffy 2003.391. 21 Forgách 1982.257. 22 Istvánffy 2003.391. 23 Verancsics 1981.119.; Veress D. 1983.94.
